Releváns jogszabályok:

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

Ennek az a feltétele, hogy a fogyasztási cikk vásárlása tekintetében a KKV a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül járjon el. Ebben az esetben a vállalkozás kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg az adott árut. Ilyenkor annak nincs jelentősége, hogy az adott fogyasztási cikket a cég elszámolja-e a gazdasági tevékenységi körében.

Mely cégek minősülnek KKV-nak?

A mikro-, a kis-, és a középvállalkozás fogalmát is törvény határozza meg részletesen a foglalkoztatottak létszáma, a nettó éves árbevétel és a mérlegfőösszeg alapul vételével. Röviden a KKV fogalom több alkategóriája a 250 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó, legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó éves nettó árbevételű, vagy a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó mérlegfőösszegű gazdasági társaságokat foglalja magába. Az is lényeges, hogy a cégben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen nem érheti el és nem haladhatja meg a 25%-ot.

Milyen változásokat hoz ez a gyakorlatban?

A vállalkozások közötti jogviszonyokban a jótállás nem védi automatikusan a terméket megvásárló céget, ez inkább az eladó önkéntes vállalása alapján jöhet létre. Ezzel a hátrányosabb helyzettel szemben hoz létre a KKV-k számára új, kedvezőbb helyzetet a jogszabályváltozás.

A változás akkor érhető tetten, ha a KKV valamilyen új, tartós fogyasztási cikket vásárol. A vonatkozó kormányrendelet szerint ilyen termékek lehetnek többek között a főként a vállalkozások által jellemzően használt eszközök közül (a teljesség igénye nélkül) a számítógépek, a monitorok, az irodatechnikai berendezések, mint például a fénymásoló, a nyomtató, a szkenner vagy az iratmegsemmisítő.

Fontos újdonság, hogy a KKV ilyen termék vásárlása és hibája esetén már maga is fordulhat kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testületekhez majd, és nem kell feltétlenül a lassabb bírósági utat választania.

Új jogként tudja a KKV gyakorolni azt a lehetőséget, hogy ha egy általa vásárolt fogyasztási cikk a vásárlástól vagy az üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül meghibásodik, és a cég érvényesíti a csereigényét, az eladó cég köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni, ha a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Ha cserére nincs lehetőség, az eladó a vételárat a vevő vállalkozás számára azonnal visszafizetni.

A változás érdemben érinti a termékekkel kereskedő a vállalkozások általános szerződési feltételeit (ÁSZF), melyeket így a KKV-k új jogai vonatkozásában az új rendelkezésekhez kell hozzáigazítani.

Milyen jótállási idővel számolhatnak a KKV-k?

A KKV-k tekintetében, a 10.000 Ft összeget elérő, de 250.000 Ft összeget meg nem haladó vételár esetén a jótállási idő kettő év, és ha a vételár a 250.000 Ft összeget meghaladja, akkor a jótállási idő három esztendő lesz.

Ezekkel a változásokkal a KKV-k a mindennapos működésük során az esetleges, általuk vásárolt hibás termékek kapcsán a korábbiakhoz képest jóval kedvezőbb kondíciókkal érvényesíthetik jogaikat.

A cikk szerzője dr. Zalavári György irodavezető ügyvéd. Az  Ecovis Zalavári Legal Hungary a Jogászvilág.hu szakmai partnere.