A társaságiadó-bevallás újdonságai ​

1. Társaságiadó-bevallás benyújtására kötelezettek

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak az üzleti évről az üzleti év utolsó napjával mint mérlegfordulónappal éves beszámolót kell készítenie a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 17. § (1) bekezdése értelmében. Ez a beszámoló képezi az alapját a társaságiadó-bevallásnak. Főszabály szerint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) alanyai kötelezettek a társaságiadó-bevallás benyújtására. A társasági adó bevallására a 2025. adóév tekintetében – általános szabályok szerint – a 2529 jelű bevallás szolgál.

Abban az esetben, ha az adózó 2026. január 1-jétől áttért a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá, nem a 2529 jelű bevalláson kell számot adnia a 2025. évi társaságiadó- kötelezettségéről, hanem annak a ’71 jelű bevalláson kell eleget tenni. Ennek oka, hogy jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül a tao-törvény hatálya alól, és a Katv. 27. §-a rögzíti, hogy az adózó bizonyos eltérésekkel a tao-törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit a Katv. rendelkezései szerint teljesíti. A kisvállalatiadó-alanyiság keletkezésének napjával önálló üzleti év kezdődik, az üzleti év kezdetét megelőző nappal pedig – mint mérlegfordulónappal – üzleti év zárul, ez azt jelenti, hogy a lezáruló üzleti évről a Számv. tv. általános szabályai szerint beszámolót kell készíteni, amelyet letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. Az adózónak emellett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (1) bekezdése alapján soron kívüli bevallási kötelezettsége is keletkezik, és ez az oka annak, hogy a ’71 jelű záró bevallást kell elkészítenie az adózónak, és benyújtania a társaságiadó-alanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig [Katv. 28. § (10) bekezdés].

Csoportos társaságiadó-alany esetében a csoporttagok bevallási kötelezettségüknek csoport szinten tesznek eleget, a csoportképviselő nyújtja be a ’29 jelű bevallást a társasági adóról. Nem kell társaságiadó-bevallást benyújtania az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezetnek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az európai területi társulásnak, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el; továbbá az adóév utolsó napján egyházi jogi személynek minősülő adózó, ha nem folytat vállalkozási tevékenységet.

A természetes személlyel mint bizalmi vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő által kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány a 2025. adóévről társaságiadó-bevallás helyett szintén tehet nyilatkozatot, ha az adóévben bevételt nem szerzett vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amely alapján adómentesség illeti meg.

Megjegyezzük, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a nonprofit gazdasági társaság és a naptári évtől eltérő üzleti éves adózók nem adhatnak be TAONY-nyilatkozatot.

Az Art. 49. § (4) bekezdése alapján az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem keletkezett. Ebben az esetben a társaságiadó-bevallás helyett bevallást helyettesítő nyomtatványt (TAONY jelű nyomtatványt) kell benyújtani az állami adó- és vámhatóság felé, amelynek az állami adó- és vámhatóság felé történő benyújtási határideje az adóévet követő május 31-e.

A fenti, általánostól eltérő szabályt

– a természetes személlyel, mint bizalmi vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő által kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint

– a kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány

alkalmazhatja, ha az adóévben bevételt nem szerzett vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg. A kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá a kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány [Tao tv. 5. § (7a) bekezdés].

Nem alkalmazhatja ezt a kedvező szabályt a civil szervezet, ha ingatlannal rendelkezik, tekintve, hogy az ingatlannal rendelkező szervezetek egyes ingatlanhoz kapcsolódó ügyleteihez sajátos korrekciós tételeket rendelnek a Tao tv. 9. § (2) és (3) bekezdései, és erre vonatkozóan kifejezett rendelkezést tartalmaz a Tao tv. 5. § (8b) bekezdése. Ekkor a civil szervezetnek a TAONY jelű bevallást helyettesítő nyilatkozat helyett a ’29-es társaságiadó-bevallást kell benyújtania.

Kiemelendő, hogy a nyilatkozat visszamenőleges benyújtására nincs lehetőség, így, ha a civil szervezet jogosult lett volna a bevallást helyettesítő nyilatkozat beadására, azonban ezt határidőben nem tette meg, akkor ennek pótlására nincs lehetőség. Ebben az esetben az adott adóévi ’29-es bevallást kell benyújtania az elmaradt bevallás pótlására. Ha a civil szervezet határidőben beküldte a bevallást helyettesítő nyomtatványt az állami adó- és vámhatóság felé, de ennek benyújtására nem volt jogosult, akkor szintén az érintett adóévre vonatkozó ’29 jelű társaságiadó-bevallást kell benyújtania.

Fontos, hogy a ’29 jelű bevalláson kell elszámolniuk az innovációs járulékot és az energiaellátók jövedelemadóját azoknak a szervezeteknek, amelyek ezen adónemek alanyainak minősülnek.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 15. § (1) bekezdése alapján innovációsjárulék-fizetésre a belföldi székhelyű, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok és a külföldi székhelyű vállalkozások a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Hulladéktv.) szerinti telephelye kötelezett. Az Innovációs tv. 15. § (2) bekezdése ad arra vonatkozóan iránymutatást, hogy mely társaságok mentesülnek az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alól. Ilyennek minősül például a Magyar Nemzeti Bank, a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az adóév első napján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság.

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő tv.) 4. § (1) bekezdése alapján a jövedelemadó alanya az energiaellátó, a közszolgáltató, kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá, ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll. A Távhő tv. 10. § 1. pontja sorolja fel, hogy ki minősül energiaellátónak: e szerint ilyennek minősül – egyebek mellett – a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozó, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyes. Közszolgáltatónak pedig a Hulladéktv. szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző gazdálkodó szervezet minősül (Távhő tv. 10. § 11. pont 11.3. alpont). Megjegyezzük, hogy a feldolgozóipari gyártók 2025. január 1-jétől nem alanyai az energiaellátók jövedelemadójának, tehát 2025. adóév vonatkozásában ezen adónem tekintetében bevallási kötelezettség sem terheli ezen adózókat. (Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy 2026. január 1-jétől a Távhő tv. 10. § 11. pont 11.1. és 11.2. alpontjai hatályukat vesztették, ebből következően ezen időponttól nem alanya az energiaellátók jövedelemadójának a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerinti nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltató).

Az innovációs járulék, illetve az energiaellátók jövedelemadója tekintetében fontos megjegyezni, hogy amennyiben az adózó valamely csoportos társaságiadó-alany tagja, akkor – ahogyan azt már említettük – a társaságiadó-bevallási kötelezettségnek a csoportképviselő tesz eleget, azonban a csoporttagokat egyedileg terheli bevallási kötelezettség az innovációs járulék, illetve az energiaellátók jövedelemadója kapcsán.

A 2529 jelű bevallás és a TAONY jelű nyomtatvány benyújtási határideje az Art. 2. számú melléklet I/B) fejezet 2. pont 2.4. alpontja alapján az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja. A naptári éves adózók vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a 2025. évi éves társasági adóról 2026. június 1-jéig kell benyújtani a 2529 jelű bevallást, figyelemmel az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 52. § (4) bekezdésében foglaltakra. A hivatkozott rendelkezés rögzíti, hogy ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő napon jár le. Az említett határidő irányadó a TAONY-nyomtatvány benyújtásának határidejére is.

Az alábbiakban a 2529 jelű bevallás főbb részeit tekintjük át, külön kitérve a 2025. évi újdonságokra. Itt jelezzük, hogy a ’29EUD bevallás, amelyet a forintról devizára, devizáról forintra, devizáról más devizára áttérő adózónak, az előtársaságnak, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak szükséges benyújtani az állami adó- és vámhatóság felé, jelen cikknek nem témája, így annak ismertetésétől eltekintünk. A ’71 jelű bevallás ismertetésétől – tekintettel arra, hogy azzal számos szakirodalom foglalkozik – szintén eltekintünk.

Az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója szabályainak tekintetében nem történt változás a 2025. évben, így az ehhez kapcsolódó bevallási lapok ismertetéséről nem lesz szó.

2. A Főlap és a Nyilatkozati lapok kitöltése

A 2529 jelű nyomtatvány kitöltését a Főlap és a Nyilatkozati lapok adatainak megadásával kell kezdeni, amelyet minden adózónak kötelező kitölteni. A bevallásgarnitúrának nem kell mindegyik lapját benyújtani, a Főlap és az NY–01, illetve NY–02. számú lapok kitöltése biztosítja, hogy csak azok a részletező lapok jelenjenek meg, amelyek kitöltésére a már említett lapokon tett jelölések alapján az adózó kötelezett. A pontos kitöltés jelentőségét az adja, hogy a 2529 jelű bevallás lapjainak száma „végtelen(ül)” sok, ily módon a kitöltéshez kapcsolódó program segíti az adózót az egyszerűbb kitöltésben. Nézzük át a legfontosabb kitöltendő adatokat!

2.1. A Főlap kitöltése

A Főlap B) rovata szolgál az adózó „beazonosítására”, itt kell megadni az adózó azonosító adatait, vagyis az adószámot.

Csoportos társaságiadó-alany esetében fontos, hogy a Tao tv. 5. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a csoportazonosító számot kell feltüntetni. Amennyiben a csoportos társaságiadó-alany tagja alanya az innovációs járuléknak vagy az energiaellátók jövedelemadójának, akkor – ahogyan azt már fentebb említettük – ezen kötelezettségéről önállóan kell benyújtania a ’29 jelű bevallást és csak ezen adónemek elszámolásához kapcsolódó lapokat kell kitölteni. A Főlap B) rovat „Csoportos társaságiadó-alany jelölése” kódkockában jelölni is szükséges, hogy az adózó csoportos társaságiadó-alany tagjaként nyújtja be a bevallást (2-es kóddal), és ebben az esetben saját egyedi adószámát kell feltüntetni a Főlapon. A „Jogelőd adószáma” mező csak akkor lehet kitöltött, ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait módosítja, pótolja vagy adókedvezményt jogutódként vesz igénybe.

A Főlap C) rovata tartalmazza – egyebek mellett – a bevallási időszakra vonatkozó adatokat, valamint a kitöltött lapok számát.

A bevallási időszak kapcsán a következők mondhatók el. A Számv. tv. 11. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – főszabály szerint – a naptári évvel. Ebből következően a bevallás időszaka – általános esetben – a 2025. január 1-jétől 2025. december 31-éig tartó időszak. Ezt az időszakot jelöli az az adózó, amely

– az adóév egészében változatlan szervezeti formában működött (ideértve a külföldi vállalkozót is);

– átalakulás esetén azon jogelőd, amely nem szűnik meg, tehát beolvadás esetén az átvevő (beolvasztó) adózó, kiválás esetén pedig a fennmaradó adózó.

Az üzleti év a naptári évtől eltérő is lehet – például a Számv. tv. 11. § (2) bekezdésében foglalt szervezetek vonatkozásában (ide tartoznak többek között a hitelintézetek) –, ekkor a választott üzleti évre vonatkozó dátumot kell feltüntetni. Fontos, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a társasági adó tekintetében az adómegállapítási, -bevallási, továbbá adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

Az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet, amelyre példák az alábbiak:

– az adózó első üzleti éve, ha év közben előtársaság nélkül alakult meg;

– ha a felszámolási eljárás, vagy a végelszámolás az adózó cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az eljárás befejezésének napját követő első üzleti év; valamint

– az előtársasági időszakot követő első üzleti év.

A felsoroltak kapcsán a bevallási időszak lehet rövidebb, mint 12 hónap, amelynek megfelelően kell kitölteni a C) rovat bevallási időszak mezőit.

2.2. A Nyilatkozati lapok adatai

A Nyilatkozati lapok jelentőségét az adja – ahogyan az fentebb már említettük –, hogy az ezeken a lapokon megtett egyes jelölések – például a gazdasági formát jelölő sor – szabályozzák, hogy mely lapok kitöltésére kötelezett az érintett társaságiadó-alany. Amennyiben ezen a meghatározó sorok kitöltése nem megfelelő, akkor előfordulhat, hogy nem nyílnak meg olyan részletező lapok, amelyek kitöltésére az adózó kötelezett lenne, de az is lehet, hogy olyan lapok kitöltését várja tőle a program, amelyek nem lennének kötelezőek. Erre mutatunk az alábbiakban egy példát.

A fenti példából jól látható, hogy a Nyilatkozati lapon történő egyetlen jelölés akár több részletező lap kitöltését is kötelezővé teheti.

Említést érdemel, hogy az NY–02-es lap 59. rovatában kell jelölnie az adózónak, ha kutatás-fejlesztési tevékenységet végzett, hogy

– a Tao tv. 7. § (1) bekezdés t), illetve w) pontja címén adóalap-kedvezményt érvényesít, vagy pedig

– a Tao tv. 22/G. §-a szerint adókedvezményt vesz figyelembe.

Fontos, hogy az adókedvezmény választása 5 egymást követő adóévben felmerülő elszámolható költségei összességére vonatkozik [Tao tv. 22/G. § (2) bekezdés].

Egyébiránt a Nyilatkozati lapok tekintetében jelentős változás nem történt.

A Nyilatkozati lapok kitöltését követően az adóalap levezetése a következő lépés az éves társaságiadó-bevallás kitöltése során, amelyről a következő pontban lesz szó.

3. Az adóalap levezetése, az adóalap-növelő és -csökkentő korrekciós tételek

A társaságiadó-alap kiindulópontja az adózás előtti eredmény – amit a 07–02-es lap 39. sorában vagy az egyszeres könyvvitelt vezető adózók esetén a 2529–01–04-es lap 95. sorában kell megadni –, ezért a számviteli törvény szerinti beszámolót készítő adózóknak a kitöltést a 2529–07-es lapokkal érdemes elkezdeni, az eredménykimutatás adataival, majd a 2529-A–01-es és a 2529-A–02-es lapokkal, ahol a mérleg sorai alapján kell az adatokat feltüntetni; majd ezt követően kell a társasági adót levezetni a 2529–01–01-es és 2529–01–02-es lapokon.

Az adóalap-korrekciós tételeket a 2529–03-as és a 2529–04-es lapokon kell feltüntetni, amelyek összesített összegei kerülnek át a 2529–01–01-es lapra, és ezen adatok alapján kapjuk meg az általános szabályok szerinti adóalap összegét.

Az IFRS-eket alkalmazó adózóknak a 2529-A–06-os lapon kell megadniuk az átfogó jövedelemkimutatáshoz kapcsolódó adatokat, a 2529-A–07-es lapokon a pénzügyi helyzet kimutatásához kapcsolódó adatokat, és a 2529-A–03-as lapon le kell vezetniük a korrigált adózás előtti eredményt. A korrigált adózás előtti eredményt csökkentő jogcímekről a 2529-A–04-es, a növelő jogcímekről a 2529-A–05-ös lapokon kell számot adni.

Csoportos társaságiadó-alanyoknál a csoporttagok egyedi adóalapjait – főszabály szerint – úgy kell levezetni, mintha önálló adózók lennének, majd az egyedi adóalapról a csoporttagoknak a csoportra irányadó bevallási határidőt megelőző hónap 15. napjáig nyilatkozniuk kell a csoportképviselő felé. A 2529-A–08-R1 részletező lap szolgál csoportos társaságiadó-alany csoporttagjainak egyedi adóalapjának, illetve adókötelezettségének, továbbá egyes kedvezmények feltételeinek nem teljesülése esetén fizetendő adó és késedelmi pótlék összegének levezetésére. Az említett lapon a csoportazonosítási szám mellett a csoporttag adószámát is fel kell tüntetni és azt csoporttagonként kitölteni.

Az adóalap-korrekciós tételek kapcsán elmondható, hogy jelentős változás nem történt, azonban érdemes megemlíteni az alábbiakat.

3.1. A műemlékekhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tételek ​

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény tartalmazta a műemléki ingatlan, a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan fogalmát, amelyek, amellett, hogy átkerültek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénybe, meg is változtak. Ezzel összhangban módosultak a Tao tv. 7. § (1) bekezdés sz) és ty) pontjai, amely, bár érdemi változást nem jelent, de ezen változást leköveti a 2529 jelű bevallás kitöltési útmutatója és a nyomtatványkép kapcsolódó sorai is (például a 2529–02–02-es lap 16–20 sorai, valamint a 2529–03–02-es lap 21. sora).

3.2. Kutatás-fejlesztési adóalap-csökkentő tétel ​

A 2529–03–02-es lap 20. sora a kutatás-fejlesztésre vonatkozó csökkentő tételt tartalmazza [Tao tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja és (17) bekezdés]. Az adózás előtti eredmény a kutatás-fejlesztési költségek háromszorosával csökkenthető, ha az adózó a Tao tv. 7. § (17) bekezdésében felsorolt szervezetekkel közösen végez kutatás-fejlesztési tevékenységet. E szabályt illetően változott a csökkentés maximálisan igénybe vehető mértéke, amely 150 millió forintra emelkedett a korábbi 50 millió forinttal szemben (vagyis háromszoros emelkedés történt). Emellett kiegészítésre került az a szervezeti kör, mellyel a közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység alapul szolgálhat az adóalap-csökkentés igénybevételére. Ilyen szervezet például a HUN–REN. A módosult korlát erre irányuló választás esetén már a 2025. adóévre alkalmazható.

Gaál Ágnes cikkében, amely az Adó szaklap 2026/6-os számában jelent meg, a fentieken túl a szerző részletezi az adókedvezményeket, az adóelőleg bevallását, az állami támogatásnak minősülő kedvezményekről szóló adatszolgáltatást, az egyéb tudnivalókat és az eljárási szabályokat.

Az Adó szaklap 2026/6-os számában olvashat még a mezőgazdasági tevékenységek áfa-beli megítéléséről, az online pénztárgépekről és az e-pénztárgépekről, a kiva új szabályairól, valamint a HIPA bevallásáról és befizetéséről.