A magyar Országgyűlés nemrég elfogadta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról T/174. számú törvényjavaslatot, amely többek között a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (Kbt.) is módosítja. A jogszabályt 2026. június 26-án aláírta a köztársasági elnök, a 2026. évi XVIII. törvényt a Magyar Közlöny 2026/80. számában hirdették ki.

Miért növelheti a módosítás a piaci szereplők kitettségét a bírság tekintetében?

A jelenleg hatályos szabályok szerint a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KDB) bírságot kell kiszabnia súlyos közbeszerzési jogsértések esetén, ideértve a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését vagy a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértését is. A bírság összege a közbeszerzési eljárás becsült értékének vagy a szerződés értékének legfeljebb 15%-a. Jelen módosítás a KDB általi bírságkiszabás szükségességének és összegének meghatározására vonatkozó szabályokat érinti. Továbbá a KDB köteles ezen felül közzétenni egy közleményt az általa alkalmazott, bírságok kiszabásával kapcsolatos elvekről, amely tartalmazza a tipikus jogsértéstípusok esetén irányadónak tartott bírságmértékek tartományát is.

A módosító törvény jogalkotói indokolása rámutat arra, hogy a Kbt. eddig nem tartalmazott kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési szabályok megsértése esetén megállapítható-e jogsértés és szankció a gazdasági szereplőként szerződő féllel szemben, ugyanakkor ez kizárásra sem került.

Az indokolás hivatkozik továbbá az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-263/19. sz. ügyben hozott ítéletére, amely szerint az uniós joggal nem ellentétes a nyertes ajánlattevő vagy a gazdasági szereplőként szerződő fél felelősségének megállapítását és vele szemben bírság kiszabását lehetővé tévő nemzeti szabályozás jogellenes szerződésmódosítás esetén, amennyiben a szankció megfelel az arányosság követelményének.

Fontos, hogy az arányosság elvét nemcsak a bírság összegének meghatározásakor, hanem már a felelősség megállapítása során is alkalmazni kell. A KDB-nek meg kell vizsgálnia, hogy melyik felet kötelezte az adott közbeszerzési szabály; a gazdasági szereplő magatartása olyan jellegű volt-e, amelyet a szabály megakadályozni kívánt; valamint, hogy az adott körülmények között milyen információk ismerete és milyen magatartás volt az adott gazdasági szereplőtől észszerűen elvárható.

Ezzel némileg ellentétben az indokolás kimondja, hogy egy állami vagy önkormányzati szervvel nagy értékű szerződést kötő gazdasági társaságtól egyértelműen elvárható annak ismerete, hogy ilyen beszerzést megelőzően közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Nem arányos azonban szankciót kiszabni a gazdasági szereplőre abban az esetben, ha egy gazdasági társasági formában működő ajánlatkérő korábban nem szerepelt az ajánlatkérők hatósági nyilvántartásában és elmulasztotta a közbeszerzési eljárás lefolytatását.

Az indokolás különbséget tesz az ajánlatkérő szervezetek – amelyek objektív felelőssége továbbra is megalapozott – és a gazdasági szereplők között, akik magatartását az adott helyzetben általában elvárható magatartás fényében – ami általában a polgári jogi szerződésekre jellemző fogalom – kell értékelni.

Nyitott kérdések a közbeszerzés mellőzésével és a bírságolással kapcsolatban

Bár a bírságkiszabás új szabályozása és a tisztázási szándék a témában üdvözlendő, a mellőzéshez kapcsolódó új rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban fontos kérdések még válaszra várnak a jövőben. Mivel a jelen Kbt. módosítás nem határozza meg egyértelműen, hogy milyen magatartást várnak el a piaci szereplőktől, további jogalkotói vagy jogalkalmazói iránymutatásra van szükség.

Amíg a KDB bírságkiszabási elveiről szóló új közlemény közzétételre nem kerül, valamint ki nem alakul az egységes joggyakorlat, álláspontunk szerint bizonytalan helyzet áll elő a gazdasági szereplőktől elvárt, közjogi szervezetekkel való szerződéskötést megelőzően megteendő megfelelési intézkedésekkel kapcsolatban. A közleményben foglalt elvek és bírságtartományok javíthatnak a jelen módosítás következményeként előállt új helyzet kiszámíthatóságán, ugyanakkor nem lesznek kötelező érvényűek, és a KDB egyedi esetekben továbbra is figyelmen kívül hagyhatja őket.

Milyen további változásokat vezet be a módosítás?

A kiszabható bírságokkal kapcsolatos rendelkezéseken kívül a módosítás új szabályokat vezet be

  • az átláthatóság és kizáró okok;
  • a könnyebb, nyilvános hozzáférés és a nyomonkövethetőség; valamint
  • az Integritás Hatóság szerepének megerősítése kapcsán.

Ezen túlmenően, összhangban a magyar kormány korrupcióellenes erőfeszítéseivel, a törvényjavaslat számos, a korrupció visszaszorítását célzó intézkedést tartalmaz. Kiemelendő, hogy a kapcsolódó elvárások immár a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a szerződés teljesítésének időszakára is kiterjednek, lehetővé téve az ajánlatkérők számára például, hogy a szerződés tárgyához kapcsolódó, arányos korrupcióellenes szerződéses feltételeket írjanak elő.

Gyakorlati következmények és főbb tanulságok

Az újonnan bevezetésre kerülő, bírságolással kapcsolatos szabályok mindenképpen üdvözlendők abból a szempontból, hogy a meglévő vitatott joggyakorlatot jogszabályi szinten igyekeznek egyértelműsíteni és a jogalkalmazáshoz további támpontot nyújtani. Ugyanakkor a jogalkotói indokolás – tehát nem maga a jogszabály – továbbra is számos nyitott kérdést hagy maga után a gazdasági szereplők közbeszerzési megfelelése tekintetében. Az indokolás alapvetően az EUB C-263/19. sz. ügyben hozott ítéletére támaszkodik. Az EUB ítélet e tekintetben csak azt erősíti meg, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő gazdasági szereplővel szembeni szankciók szerződésmódosítás esetén összeegyeztethetők lehetnek az uniós joggal, amennyiben az arányosság elve tiszteletben tartásra kerül. Álláspontunk szerint ebből az ítéletből nem következik egyértelműen az indokolásban kialakított átfogóbb álláspont valamennyi mellőzési esetre, és azt az általunk ismert uniós közbeszerzési joggyakorlat sem támasztja alá. Következésképpen a közbeszerzések jogtalan mellőzésével kapcsolatban kiszabható bírság kérdésköre további jogalkatói és jogalkalmazói részletezésre vár a gazdasági szereplők tekintetében. Addig is a gazdasági szereplőknek hozzá kell igazítania a közbeszerzési megfelelési gyakorlatukat az új szabályokhoz.

További információ 

A cikk angol eredetije a CMS Hungary Forward gyűjtőoldalán olvasható, amely a kormányváltást követő legfontosabb jogszabályi és intézményi változásokat követi nyomon. 

A CMS Hungary további szakértői cikkei a Jogászvilágon 

A cikk szerzői dr. Kovács Veronika, dr. Benyovszki Lili – a CMS Hungary a Jogászvilág szakmai partnere.