A bizalmi vagyonkezelés (BVK) és a vagyonkezelő alapítvány (VKA) az elmúlt években a magyar családi vagyontervezés egyik meghatározó eszközévé vált generációváltási, vagyonvédelmi vagy hosszú távú vagyonkezelési céllal. A 2026. július 17-én benyújtott és a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorlóházelnök által 2026 július 29-én már aláírt törvénymódosítási javaslat ugyanakkor jelentős változásokat hoz a BVK és VKA személyi jövedelemadózási szabályaiban.

„Megnyugtató azonban, hogy nem kell újragondolni minden bizalmi vagyonkezelést, de a dokumentáltság és a vagyonkövetés szerepe jelentősen felértékelődik.” – hangsúlyozta Elek Diána, a LeitnerLeitner tanácsadója.

Az új szabályozás szerint a BVK-ból származó jövedelmek adókezelése új alapokra helyeződik. A cél, hogy az eredetileg rendelt vagyon a sorozatos „átalakítások és felértékelések” hatására ne vesszen el az adókötelezettség látóköréből, azaz a vagyonrendeléskor meglévő értéknövekedés, valamint a vagyon későbbi mozgása nyomon követhető legyen. Emiatt a jelenlegi vagyonkiadásra fókuszáló szabályozás helyett, az új megközelítés nagyobb hangsúlyt helyez a vagyon „eredetére és történetére”. Kiemelt jelentősége lesz annak, hogy milyen vagyonelem, mikor és milyen értéken került eredetileg a BVK-ba, később mi történt ezzel a vagyonnal: értékesítették, átalakították-e; hogy az új vagyonelemeket több korábbi vagyonelemből finanszírozták-e, milyen új vagyonelem keletkezett és milyen értéken, és hogy fennáll-e gazdasági kapcsolat az eredeti és a későbbi vagyon között.

Mindezek nyomon követesét szolgálja majd a NAV felé teljesítendő adóévenkénti adatszolgáltatási kötelezettség is, amelyből az adóhatóság képet kap az egyes vagyoni elemek beszerzési értékéről, a megszerzés időpontjáról, a nyilvántartási értékről és az eszközérték-növekményről egyaránt. Ezt a célt ugyanis a számviteli nyilvántartások és beszámolók önmagunkban nem biztosítják, tehát bővebb adattartalmú külön adózási célokat szolgáló nyilvántartás és adatszolgáltatás szükséges.

„Lényeges hangsúlyozni, hogy a jogszerűen létrehozott – és nem kifejezetten csak adóelőny elérését szolgáló – BVK-k és magánalapítványok továbbra is fontos vagyontervezési eszközök maradnak.” – hívta fel a figyelmet dr. Szabó Levente Antal, a LeitnerLaw partnere, ügyvéd. – „A bizalmi vagyonkezelés továbbra is alkalmas családi vagyon hosszú távú megőrzésére, generációváltás támogatására, összetett vállalkozói vagyon strukturálására, a vagyonkezelési döntések rendezett keretek közé helyezésére.” Az új szabályozás ugyanis nem kérdőjelezi meg azoknak a BVK-struktúráknak és magánalapítványoknak a létjogosultságát, amelyeket valós gazdasági és családi vagyontervezési célból, a hatályos jogszabályok betartásával hoztak létre. A változás elsősorban nem a jogszerűen működő struktúrák létét érinti, hanem azt, hogy a jövőben milyen részletességgel kell igazolni a vagyonmozgások és az adózási kezelés megalapozottságát.

Jelentősen átalakul az adóhatósági ellenőrzések rendszere is. A NAV elsőként a 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezeléseket és magánalapítványokat vizsgálja felül, majd 2028. január 1-jétől valamennyi bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány esetében kötelező adóhatósági ellenőrzést kell lefolytatni. E cél érdekében várható a NAV erőteljesebb, nem minden esetben az adózót támogató fellépése és az adóellenőrök gyorsított szakmai felkészítése az egyes ellenőrzési területekre.

Érdemes tehát mielőbb áttekinteni a nyilvántartásokat, felkészülni az adóellenőrzésekre, felülvizsgálni a rendeltetésszerű joggyakorlás meglétét és megtervezni a jövőben megvalósítandó strukturális lépéseket.