A sorozat előző részeit itt találja.

Az előző cikkben megkezdett transzferár témával kapcsolatban a tagállamok inkább egy úgynevezett „soft law” megközelítést részesítenek előnyben. A Tanácsban folytatott tárgyalások során a tagállamok egy új platform létrehozását javasolták, amely a transzferárakkal kapcsolatos gyakorlati problémák megvitatására szolgálna. Ezt a lehetséges irányt az Európai Parlament is támogatta, ugyanakkor hangsúlyozta egy szélesebb mandátum szükségességét, amely lehetővé tenné a tagállami szakértők, az üzleti szféra képviselői, az akadémiai világ és a civil társadalom részvételét is. A Bizottság továbbra is egy irányelvet részesít előnyben, de nyitott a tagállamok által preferált megközelítés mérlegelésére, amennyiben az új platform képes kezelni a korábbi Közös Transzferár Fórum hiányosságait.

A Tanácsban folytatott tárgyalások során a tagállamok eltérő álláspontokat képviseltek a platform alapvető jellemzőit illetően, például a mandátumát és struktúráját, az eredmények formáját és azok elfogadását, a politikai kötelezettségvállalást azok végrehajtására, valamint az ellenőrzési és nyomonkövetési mechanizmusokat illetően. A lengyel elnökség jelentős erőfeszítéseket tett a kompromisszum elérése érdekében. Mindeddig azonban egyes tagállamok nem támogattak egy olyan platformot, amely széles mandátummal, politikai kötelezettségvállalással és ellenőrzési vagy nyomonkövetési mechanizmussal rendelkezik, holott ezek kulcsfontosságúak a Bizottság számára a közös transzferár-megközelítés hatékony kialakításához.

E jogalkotási javaslatokon túl a Bizottság 2025 januárja óta számos közleményt és cselekvési tervet is előterjesztett. A 2025. február 26-án közzétett Tiszta Ipari Megállapodásról szóló közleményben a Bizottság bejelentette, hogy 2025 második negyedévében ajánlást tesz a tagállamok számára annak érdekében, hogy társaságiadó-rendszereik támogassák a tiszta üzleti megoldásokat. A cél az adóösztönzők alkalmazásának elősegítése a tiszta beruházások támogatására, valamint közös irányelvek meghatározása a tagállami adóösztönzők számára e cél érdekében.

A megtakarítási és befektetési számlák a lakossági befektetések mozgósítását szolgálják majd. A Megtakarítási és Befektetési Unióról szóló bizottsági közlemény bemutatja, hogy az európai adórendszerek sokszínűsége akadályokat teremt egy egységes megtakarítási és befektetési unió kialakításában, ugyanakkor hangsúlyozza az adópolitika szerepének fontosságát ennek megvalósításában. A lakossági részvétel ösztönzése érdekében a Bizottság egy európai mintát dolgoz ki a megtakarítási és befektetési számlákra, amelyet a tagállamoknak szóló, ezen számlák adózására vonatkozó ajánlás kísér majd.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve azon dolgozik, hogy azonosítsa a határon átnyúló befektetések akadályait és azok kezelésének módjait. A nemzeti adózási eljárások közötti különbségek adminisztratív terheket és akadályokat teremthetnek a határon átnyúló befektetések előtt. A FASTER kezdeményezéssel elért előrelépések ellenére további akadályok is fennállnak, amelyek gátolják a tőkepiacok megfelelő méretének elérését és korlátozzák a befektetési lehetőségeket. A Megtakarítási és Befektetési Unióról szóló közlemény bejelentette, hogy a Bizottság intézkedéseket tesz az ilyen különbségek megszüntetésére, együttműködve a tagállamokkal, bevált gyakorlatok cseréje, a tőke szabad mozgásának és más egységes piaci szabadságok érvényesítése, valamint ajánlások kiadása révén. A Bizottság emellett frissíti a startupokkal és növekedési fázisban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos stratégiai megközelítését is. A startupok és növekedési fázisban lévő vállalkozások finanszírozásához való hozzáférés összefüggésében az adózási kérdések nagymértékben átfednek a megtakarítási és befektetési unió kérdéseivel.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.