Lehet egy külföldi céggel közvetlenül munkaszerződést kötni?
Egy magyar munkavállaló természetesen köthet munkaszerződést egy külföldi céggel, erre vonatkozóan nincsen tiltó szabály. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a foglalkoztatással járó magyar közterhek időben és helyesen befizetésre kerüljenek. Ezen speciális foglalkoztatásoknál a bejelentések, a bérszámfejtés és az adózás folyamata is eltér a magyar munkáltatók esetén megszokott gyakorlattól, tekintettel arra, hogy a külföldi munkáltató nem minősül kifizetőnek Magyarországon.
A munkavállalóra vonatkozóan elsősorban az alábbi szempontokat érdemes végiggondolni:
- magyar állampolgár-e?
- elsősorban Magyarországon végzi-e a tevékenységét?
- rendelkezik-e magyar lakcímmel?
- gazdasági, személyes kapcsolatai Magyarországhoz kötik-e, vagyis létérdekeinek központja Magyarországon van-e?
- magyar-e az adóügyi illetősége?
- a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik-e?
Mire figyeljen a külföldi munkáltató?
Munkáltatói szempontból az ilyen jellegű foglalkoztatás esetén mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a magyar munkavállaló foglalkoztatása nem keletkeztet-e adózási telephelyet a külföldi munkáltató számára. Ez túlmutat a bérszámfejtési feladatokon, hiszen ehhez többek közt a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Amennyiben a munkáltatónak adójogi telephelye vagy akár jogi személy-alapítási kötelezettsége is keletkezik, úgy további adminisztratív feladatok és költségek is terhelhetik a munkáltatót a magyarországi működésével összefüggésben.
Amennyiben a magyarországi foglalkoztatás nem keletkeztet telephelyet, akkor is Magyarországon kell megfizetni a magyar személyi jövedelemadó-előleget és a társadalombiztosítási járulékokat a magyar munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme után. Ennek megállapításához természetesen a foglalkoztatás összes körülményét elemezni szükséges az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, valamint a további nemzetközi egyezmények – pl. az uniós Koordinációs Rendelet (883/2004/EK), vagy a bilaterális társadalombiztosítási egyezmények – alapján.
Hogyan lehet bevallani a fizetési kötelezettségeket?
Az adóköteles jövedelem, a szociális hozzájárulási adó és járulékok bevallására a következő két lehetőség áll rendelkezésre:
- általános szabályként a külföldi foglalkoztató technikai adószámot igényel a foglalkoztatás megkezdését megelőzően azzal a céllal, hogy a magyar munkavállalójának a társadalombiztosítási járulékait megfizethesse (Tb-törvény 87. §). A technikai adószám kizárólag ezt a célt szolgálja, semmilyen egyéb tevékenység végzésére nem ad lehetőséget.
- a külföldi munkáltató a magyar munkavállalóval úgy állapodik meg, hogy a munkavállaló fizetésként a munkáltatói járulékokkal megnövelt („bruttó”) összeget kapja meg minden hónapban a munkáltatótól, és ezen összegből megfizeti a személyi jövedelemadó-előlegét és a társadalombiztosítási járulékokat a magyar adóhatóság felé, továbbá saját adószáma alatt nyújtja be a kapcsolódó bevallást.
Milyen formanyomtatvány szolgál erre a bevallások benyújtására?
A 2608INT jelű nyomtatvány szolgál a szociális hozzájárulási adó (13%) és a társadalombiztosítási járulék (18,5%) bevallására, illetve önellenőrzésére. A bevallás a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozásra, illetve a külföldi vállalkozás foglalkoztatottjára vonatkozik. A bevallást havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikusan – az Ügyfélkapun/Cégkapun elérhető KÜNY-tárhelyen keresztül – kell benyújtani, és az adófizetési kötelezettségnek is eddig az időpontig kell eleget tenni. Fontos, hogy a munkavállaló bejelentésére és a személyi jövedelemadó (15%) bevallására nem ez a nyomtatvány szolgál. A személyi jövedelemadó tekintetében negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettség és éves adóbevallási kötelezettség áll fenn a magánszemély oldalán.
Ki viseli az esetleges bírságokat?
Ha a külföldi vállalkozás elmulasztja a munkavállaló bejelentését, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és ő viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket – kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.
A cikk szerzője Kocsy Viktória, a WTS Klient senior bérszámfejtő managere.

Hagyj üzenetet