„Nem azért hozunk be külföldi munkavállalókat, mert olcsóbb lenne, hanem mert nincs hazai munkaerő” – hangsúlyozta a cégvezető. Hozzátette: ha nem tudnak külföldről munkaerőt behozni, akkor Magyarországon biztosan nem építik meg a 120 milliárd forintból tervezett új gyárukat, sőt a hazai termelést is csökkenthetik. Bárány László szerint a politikusoknak is fel kell tenniük a kérdést, hogy ez jó-e az országnak. Úgy vélte, hogy a következő öt évben ahhoz, hogy a vállalat megduplázza termelését, mintegy 3 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek 15 százaléka fizikai munkaerő lesz.

Hangsúlyozta, hogy még egy olyan magas fokú automatizáltságú szektor, mint az élelmiszeripar, sem képzelhető el fizikai munkások nélkül. Hozzáfűzte, hogy az automatizálás és a robotizáció, ezen belül a humanoid robotok hosszú távú lehetőséget jelenthetnek a munkaerőhiány mérséklésére, de a betanított fizikai munkások kiváltása csak évtizedek múlva várható.
Bárány László szerint rugalmas, a gazdasági igényekhez alkalmazkodó, a gazdaság teljesítményétől függő szabályozásra van szükség. Úgy vélte, hogy a képesítést nem igénylő munkaköröket külföldi munkavállalók végzik majd, hasonlóan Nyugat-Európához, és megjegyezte, hogy a létszámhiány pozitív hatással van a bérek emelkedésére, de ettől még nem lesz több munkaerő.

Hozzátette, hogy a népességcsökkenés az egyik legnagyobb kihívás, és szerinte erről nyílt társadalmi párbeszédet kell folytatni. A konferencián elhangzott , hogy a magyar népesség lélekszáma 2030-ra 9,4 millióra, 2040-re 9 millió alá csökkenhet, és 2050-re az előrejelzések 8,3 millió és 8,7 millió között várható. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Master Good árbevétele 2025-ben 213,047 milliárd forintra nőtt az előző évi 180,992 milliárd forintról, adózott eredménye ugyanebben az időszakban 25,507 milliárd forintra emelkedett a 2024-es 24,455 millió forintról.

(MTI)