A közlemény szerint a következő hetekben sok egyetemre és főiskolára felvételt nyert hallgató keres lakhatást, ezért nemcsak nekik, hanem a lakásukat kiadók számára is érdemes áttekinteni a legfontosabb szabályokat.

A lakáskiadáshoz a magánszemélyeknek nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes – írták.

A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg, az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.

Nem kell bevételként figyelembe venni a rezsiköltségeket (például víz-, gáz-, csatornadíj), ha azt a bérbeadó az igénybevétellel arányosan fizetteti meg a bérlővel (átalánydíj fizetése esetén ez nem lehetséges). Lehetőség van arra is, hogy a bérbeadó az ingatlan bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás bérleti díját, ha azt több mint 90 napig bérli.

A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó; a jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni, az adó mértéke 15 százalék – áll a közleményben.

(MTI)