Az ágazat előtt több bizonytalanság is nehezíti az előrelépést: az energiahordozók árának alakulása kiszámíthatatlan, a választások utáni gazdaságpolitikai irányok még nem ismertek, miközben a kereslet is visszafogott maradt.

A választások nyomán ugyanakkor új helyzet alakulhat ki. A Tisza Párt jelentős felhatalmazása új gazdaságpolitikai irányok lehetőségét veti fel, különösen a lakhatás, az energetikai korszerűsítés és a beruházásösztönzés területén. Ezek – különösen az uniós források bevonásával – érdemben befolyásolhatják az építőipari keresletet.

A kérdés azonban nem az, hogy megjelennek-e új programok, hanem az, hogy ezek képesek lesznek-e élénkíteni a jelenleg visszafogott keresletet. A lakáspiacon már most látszik az enyhülés, miközben az építőipari kapacitások egy része kihasználatlan, így a lakhatási és felújítási programok inkább stabilizáló, mintsem gyors növekedést hozó hatással bírhatnak.

„Az építőipari lejtmenet megállítását és élénkülést hozhatna, ha Magyarország megkapná a neki járó uniós forrást. A befagyasztott forrásból az információink szerint mintegy 2.000 milliárd Ft-tot építési céllal kellene elkölteni a következő két évben.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.

A konkrét intézkedések egyelőre nem ismertek, így a rövid távú folyamatokat továbbra is a meglévő kereslet határozza meg, ami a friss adatokban is jól látszik.

Február: a csökkenő pálya nem tört meg

Februárban a KSH adatai alapján az építőipari termelés már csak minimálisan maradt el az egy évvel korábbitól (–0,4 %), havi szinten pedig emelkedett. A szerkezet azonban továbbra sem egységes: az épületek építése nőtt, miközben az egyéb építmények és a speciális szaképítés teljesítménye visszaesett.

Az új szerződések volumene jelentősen csökkent, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi teljesítmény mögött továbbra sincs erős keresleti utánpótlás. Az év első két hónapjában az ágazat teljesítménye összességében 5,7 %-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A kieső cégek helyére nem jön elég új

Az OPTEN első negyedév cégtrendadatai alapján az építőiparban tovább folytatódott a vállalkozói bázis szűkülése. 2026 márciusára a működő társas vállalkozások száma 57,1 ezerre csökkent, ami közel kétezerrel marad el az egy évvel korábbitól, míg az előző hónaptól mindössze százzal.

A nettó cégdinamika továbbra is negatív: több cég szűnik meg, mint amennyi alakul, miközben az alapítások száma alacsony szinten maradt. A megszűnések döntő része továbbra sem „önkéntes”: márciusban közel 85 %-uk felszámolással vagy kényszertörléssel történt.

Ágazati szinten az épületek építése a leginkább érintett, míg a speciális szaképítés mérsékeltebb visszaesést mutat, így továbbra is stabilabbnak tekinthető.

A cégtrend összességében nem jelez fordulatot: az építőiparban a vállalkozói kör tovább szűkül.

„A jelenlegi adatok alapján az építőipar rövid távon nem lépett új pályára: a teljesítmény és a cégtrend egyaránt a visszafogott keresletet tükrözi. Hosszabb távon ugyanakkor az a kérdés, hogy az új gazdaságpolitikai irányok képesek lesznek-e ezen érdemben változtatni” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) első negyedéves értéke az építőiparban országosan 18,55 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád-Csanád vármegye érte el.

Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2026. I. negyedév

Vármegye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten – CFI
Főváros 247 699 385 32,77%
Jász-Nagykun-Szolnok 45 40 27 26,56%
Nógrád 28 19 14 25,34%
Heves 33 27 13 23,17%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 61 71 65 23,12%
Borsod-Abaúj-Zemplén 58 55 43 19,53%
Bács-Kiskun 27 48 30 14,88%
Pest 212 166 154 14,31%
Hajdú-Bihar 40 36 17 13,85%
Somogy 11 25 8 12,51%
Vas 13 16 1 12,29%
Komárom-Esztergom 19 22 14 10,59%
Fejér 23 32 18 10,34%
Tolna 14 11 6 10,24%
Baranya 13 26 17 9,84%
Zala 14 11 5 9,77%
Békés 9 11 6 9,35%
Győr-Moson-Sopron 26 24 14 9,24%
Veszprém 16 18 6 9,14%
Csongrád-Csanád 17 15 22 7,53%
ÖSSZESEN 926 1 372 865