Áfa törvény

Társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

Számvitelről szóló törvény

– – – 

Nagy téma a számlázás és kérdésköre, különös tekintettel, hogy a számla a költségelszámolás és így a könyvelés alapja, áfa tekintetében pedig az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele is. Számlázás kapcsán azonban számos kérdéskör, probléma, érdekesség felmerülhet. Ezt a témát igyekszem gyakorlati és adóellenőrzés oldaláról is megvilágítani, a teljesség igénye nélkül. A cikk elején bátran írhatom, hogy a témát biztosan más szempontok alapján is górcső alá lehet venni, a bemutatás egyfajta szemléletet tükröz, a sok közül.

Jogszabályi háttér

Számlázás kapcsán igen sok jogszabályt kell tudni és alkalmazni a számlakibocsátónak és a számlabefogadónak is egyaránt. Tudni kell az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.), a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.), a számvitelről szóló 2000.évi C. (továbbiakban: Számv. tv.) törvény ide vonatkozó rendelkezéseit. A közös hozzáadottérték-adó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázási szabályai tekintetében történő módosításáról szóló 2010/45/EK tanácsi irányelvvel összhangban 2013. január elsejével jelentősen módosultak az Áfa tv. számlázásra vonatkozó rendelkezései. Fontos változás, hogy a papíralapú és elektronikus számlákra vonatkozó követelmények egységesek lettek. Számlázás kapcsán nem árt ismerni az elektronikus aláírásról szóló rendelkezéseket, valamint a számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) rendelkezését.

Számlázás kapcsán elsősorban adójogi jogszabályok jutnak eszünkbe, ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy e tekintetben a Polgári Törvénykönyv is tartalmaz rendelkezéseket. Mind az 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) és a 2013. évi V. törvény (továbbiakban: új Ptk.) is.

Áfa tv.

Az Áfa tv. X. fejezete rendelkezik a számlázásról. Az Áfa tv. szerint számla minden olyan okirat, mely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. Számlával egy tekintet alá esik minden más, az előbbitől eltérő okirat is, mely megfelel az Áfa tv. 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja (Áfa tv. 168. §). Nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel- e tagállam joga szerint- a Héa irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek. A számla kötelező adattartalmát az Áfa tv. szintén részletezi (Áfa tv. 169.§ mellett az Áfa tv. 171-172. §). Mindez azt jelenti, hogy a számlán a kötelező adattartalmon felül minden olyan adat feltüntethető, melyet a szerződő felek fontosnak ítélnek. Törvény a számla adattartalmára további rendelkezéseket is megállapíthat, de a számla aláírását nem teheti kötelezővé, az elektronikus számla kivételével. Számla magyar nyelven vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható. Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges.

Tao tv. és a Számviteli tv.

A Tao tv-nek nincs önálló számla fogalma, e tekintetben a Számv. tv. rendelkezéseit kell alapul venni. A Tao tv. 3. sz. melléklete rendelkezik a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő, valamint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségekről.

A Számv. tv. XI. fejezete rendelkezik a könyvvezetésről, bizonylatolásról. A Számv. tv. szerint számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. Számviteli bizonylat alatt a Számv. tv. is elsősorban a számlát tekinti, ugyan maga a számla fogalma nem került külön definiálásra. Számlának az a bizonylat tekinthető a számvitelben, melyet a Számv. tv. 165. § (1) bekezdésének megfelelően, a Számv. tv. szerinti adattartalommal került kiállításra.

Ptk.

Az új Ptk. átvette a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelv rendelkezéseit. Az új Ptk. szerint, ha a Felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy a számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni (Ptk. 6:130. §). A számla adása ezek szerint a pénzfizetést megelőző intézkedésnek tekinthető. Ugyanezen § rendelkezik arról is, hogy vannak esetek, amikor nem a számla kézhezvételétől, hanem a teljesítéstől számított 30 napot követően esik késedelembe a kötelezett. Az új Ptk. szerint, ha a fél elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse (ilyen lehet a számla kiállítása pl.), akkor ez a fél (közbenső) szerződésszegést követ el ( Ptk. 6:150. §).

Gyűjtőszámla

Az Áfa tv. 164. § (3) bekezdése a gyűjtőszámla alkalmazásának feltételeként a felek előzetes megállapodását írja elő. Az áfatörvény a fenti megállapodás tartalmi és formai követelményeire vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat, ugyanakkor a hivatkozott rendelkezéséből és az általános polgári jogi elvekből az vezethető le, hogy a megállapodás kizárólag egy adott, konkrét ügylet tekintetében teljesítésre kötelezettnek és jogosultnak minősülő felek esetében értelmezhető. A megállapodás létrejöttéhez a feleknek kifejezetten az annak megkötésére irányuló egybehangzó akaratnyilvánítása, azaz érvényes polgári jogi szerződés megkötése szükséges. A gyűjtőszámla alkalmazására vonatkozó feltételeknek a teljesítésre kötelezett által egy általános szállítási feltételeket is tartalmazó katalógusban való, egyoldalú közlés formájában megvalósított ismertetése az Áfa tv. 164. § (3) bekezdése alapján nem tekinthető a jogosulttal kötött szerződésszerű megállapodásnak. A feleknek a gyűjtőszámla alkalmazására irányuló megállapodásukat szerepeltetniük kell az adónyilvántartásra vonatkozóan az Áfa tv. 180. §-ában megfogalmazott általános szabálynak megfelelően vezetett, az áfatörvényben szabályozott jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére szolgáló nyilvántartásukban.

Elkésett számla

Elkésett számlák esetében a fizetendő adót az adott ügyletre vonatkozó teljesítési időpontban kell rendezni, míg az adólevonási jog a számla kézhezvételének időpontjában gyakorolható, de az önellenőrzés is megengedett. Elkésett számlák vonatkozásában minden esetben nézni szükséges az Áfa tv. III. fejezet szerinti fizetendő adó megállapítására vonatkozó, valamint a VII. Fejezet, Adó levonása, illetve IX. Fejezet, Adó megállapítása címszó alatti rendelkezéseit.

Elektronikus számlák

Az Áfa tv. 259. § 5. pontja értelmében az Áfa tv. alkalmazásában elektronikus számláknak minősülnek azok a számlák, amelyeket elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A fenti meghatározás alapján elektronikus számlának – vagyis elektronikus formában kibocsátott és befogadott számláknak – kell tekinteni többek között a számlakibocsátó által számlázó programmal, illetve számítógéppel előállított és kinyomtatott, vagy nyomtatvány felhasználása útján előállított olyan számlákat, melyeket a kinyomtatást, illetve a nyomtatvány felhasználásával történő előállítást követően beszkennelnek, majd elektronikus úton (például e-mail-ben) megküldenek a számlabefogadónak, feltéve, hogy

– a számlakibocsátó és a számlabefogadó az EDI-rendszer alkalmazásáról előzetesen megállapodott vagy az EDI-rendszer alkalmazása hiányában számlabefogadó az elektronikus számlázásba belegyezett, valamint

– a számlák alkalmasak arra, hogy azokat a számlabefogadó elektronikusan lementse és tárolja, továbbá

– a számlabefogadó oldalán technikailag biztosított a számlák elektronikusan történő befogadása.

Ezen feltételek teljesülése esetén a számlák az Áfa tv. alkalmazásában elektronikus számláknak minősülnek.

Külföldi számla

Ma már nemcsak belföldi viszonylatban, hanem nemzetközi szinten is bonyolítunk ügyleteket. Külföldről is igénybe vehetünk szolgáltatásokat, beszerezhetünk termékeket. Kérdés, hogy a külföldi bizonylat figyelembe vehető-e költségelszámolás szempontjából vagy sem.

Nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel – e tagállam joga szerint – a Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek. 

Számvitel tekintetében minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, s a bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Ezen nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Az a bizonylat tekinthető szabályszerűnek, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más – külföldi- jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet –hiba esetén- előírásszerűen javítottak (Számv. tv. 165.§ (1) és (2) bekezdése).

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők.

A számviteli bizonylatot – ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják – idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően – belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni. A gazdálkodó a 167. § (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.

Mindez az jelenti, hogy a külföldi bizonylat költségelszámolás alapja lehet, azok alapján történhet könyvelés, az azokhoz csatolt magyar nyelvű fordítás szerint rögzíthetők az adatok a könyvekben. Célszerű a gazdálkodó számviteli politikájában, számlarendjében, valamely belső szabályzatában a külföldi számviteli bizonylatok kezelésére vonatkozóan rendelkezni.

Az Áfa tv. meghatározza, hogy mely állam szabályait kell alkalmazni számlázás tekintetében.

Számlázás tekintetében az Áfa tv. rendelkezései módosításra kerültek a már említett 2010/45/EU irányelvvel (Áfa tv. 158/A. §). 2013. 01.01-jétől főszabály, hogy annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítik. A főszabálytól eltérően a nyújtó fél székhelyének vagy legközvetlenebbül érintett telephelyének állam tagállami szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha

a teljesítési hely tagállamában a nyújtó fél nincs letelepedve és az ügylet tekintetében az adó megfizetésére a vevő vagy a megrendelő a kötelezett vagy

a teljesítés helye harmadik országba esik.

Az egyéb kivételeket az Áfa tv. 158/A § (3)-(4) bekezdései tartalmazzák.

Külföldi pénznemben kiállított számla

Általánosságban elmondható, hogy jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felek egymással kötött szerződéses viszonyaikban deviza-ellenértékben állapodjanak meg. Az adott értékesítésről kibocsátott bizonylaton (nyugtán, számlán, vagy egyszerűsített adattartalmú számlán) az egyes tételeket, az ellenértéket (számlaértéket) és az általános forgalmi adót forintban fel kell tünteni.

Az Áfa tv. 80–80/A. §-ában foglalt, az adó alapjának forintban történő megállapítására vonatkozó szabályok által előírt árfolyam alkalmazásával határozható meg.

Az Áfa tv. 80. és 80/A. §-ában foglalt előírások értelmében az alábbi árfolyamok választhatók a külföldi pénznemben kifejezett adóalap forintban történő megállapítása során:

– árfolyam, amelyet a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez;

– a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által hivatalosan közzétett árfolyam;

– az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által hivatalosan közzétett árfolyam.

Téves számlázás

Előfordulhat olyan eset, amikor tévedésből kerül kibocsátásra egy számla, azaz a számla nem megtörtént teljesítést igazol. Erre példa az az eset, ha a teljesítés ugyan történt, de duplán kerül kiállításra a számla. Ebben az esetben az Áfa tv. úgy rendelkezik, hogy a számlakibocsátónál adófizetési kötelezettség keletkezik, azonban van arra lehetősége az adóalanynak, hogy bizonyítsa, teljesítés nem történt, valamint, hogy a számla tévedésből került kiállításra. Természetesen ebben az esetben gondoskodni kell a számla érvénytelenítéséről. Abban az esetben, ha a teljesítés ugyan történt a felek között, azonban a számlakibocsátó személye nem egyezik meg az ügyletet teljesítő személlyel, akkor ebben az esetben is van arra lehetőség, hogy teljesítő személyét korrigálják, a számlát érvénytelenítsék. Mindkét esetben a törvény feltételként írja elő a számla érvénytelenítését, valamint a más által, de adózó nevében kiállított számla esetében, mindkét esetet illetően a beszerzőt, igénybe vevőt haladéktalanul értesíteni kell ( Áfa tv. 55. § (2) bekezdés).

Szerző: dr. Veres Júlia