1. Milyen ügyletekről?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 4/A. számú melléklet értelmében az alábbi ügyletekről kell adatot szolgáltatni az ’A60-as nyilatkozatban:

1. Közösségen belüli termékértékesítés körében:

– Közösségen belüli, adólevonással járó mentes termékértékesítés más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany, vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy részére (ide nem értve a közösségi termékértékesítéshez kapcsolódóan kapott előleget az előlegfizetés időpontjában),

– új közlekedési eszköz más tagállamba történő értékesítése, ide nem értve a közösségi adószámmal nem rendelkező (nem adóalany) részére történő új közlekedési eszköz értékesítését (az adatszolgáltatás ebben az esetben a ’65A–A88 számú lap kitöltésével valósul meg). Megjegyzendő, hogy mivel az új közlekedési eszköz más tagállamba történő értékesítése minden esetben áfaalanyiságot – akár magánszemély részére is – eredményez, ezért ezen okból kifolyólag nem csak adóalanynak kell kitöltenie az ’A60-ast, hanem azoknak is, akik kizárólag ezen értékesítésük okán válnak adóalannyá [az Áfa tv. 6. § (4) bekezdés a) pontja alapján],

– háromszögügylet közbenső szereplőjeként a végső vevő részére eszközölt termékértékesítés,

– vagyonáthelyezés (tulajdonukban lévő, adóalanyiságukat eredményező tevékenységükhöz beszerzett terméküket egy olyan tagállamba viszik, ahol, mint célországban rendelkeznek közösségi adószámmal),

– vevői készletre történő kivitel.

2. Közösségen belüli termékbeszerzés körében:

– Közösségen belüli termékbeszerzés más tagállami közösségi adószámmal rendelkező adóalanytól (ide nem értve közösségi termékbeszerzésre fizetett előleget),

– háromszögügyletben közbenső vagy végső vevőként Közösségen belüli termékbeszerzés,

– vagyonáthelyezés (a tulajdonukban lévő, adóalanyiságukat eredményező tevékenységükhöz beszerzett terméküket valamely más tagállamból belföldre hozzák és magukat belföldön közösségi adószámmal rendelkező adóalanyként regisztráltatják),

– harmadik országból másik tagállamba importált és közvetlenül Közösségen belüli termékértékesítés tárgyát képző termék beszerzése (az import helye szerinti tagállam szabályai alapján ott azért nem kötelesek adóalanyként bejelentkezni, és az import után az adót megfizetni, mert belföldön közösségi termékbeszerzés címén keletkezik adófizetési kötelezettségük),

– vevői készletre történő behozatal.

3. Szolgáltatásnyújtás körében: a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adózó vagy adószámmal rendelkező általános forgalmi adó alanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített azon, az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti teljesítési helyű szolgáltatásnyújtása ellenértékét (ideértve az előleget is), amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az igénybe vevő az adófizetésre kötelezett. Fontos hangsúlyozni, hogy az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésén kívüli más, a teljesítési hely meghatározására vonatkozó különös szabályok szerint külföldön teljesített ügyletek nem szerepelhetnek az ’A60-as nyilatkozaton, illetve, hogy nem szerepelnek azok az ügyletek sem az ’A60-asban, melyek ugyan az Áfa tv. 37. § alapján minősülnek külföldön teljesítettnek, azok azonban nem eredményeznek adófizetést abban a tagállamban.

4. Szolgáltatásigénybevétel körében: a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adózóktól az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésének hatálya alá eső azon szolgáltatás igénybevétel áfa nélkül számított ellenértékét (ideértve a szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleget is). Itt is igaz az, hogy az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésén kívüli más, a teljesítési hely meghatározására vonatkozó különös szabályok szerint belföldi teljesítési helyűnek minősülő azon szolgáltatásokat, melyeknek nyújtója más közösségi tagállami adóalany ugyan, és amely szolgáltatás-igénybevétel után a belföldi letelepedési helyű adóalany az adófizetésre kötelezett (például a más tagállami illetőségű, belföldön nem letelepedett, közösségi adóalany által nyújtott, belföldi ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás esetében, amikor az adót a fordított adózásra vonatkozó szabályok szerint a szolgáltatást igénybevevőnek kell megfizetnie), nem kell az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni.

Valamint szintén nem szerepeltetendő a közösségi adóalanytól igénybe vett, az Áfa tv. 37. §-ának hatálya alá tartozó olyan szolgáltatás, amely adómentes Magyarországon (például az Áfa tv. 85–86. § alapján). A Tanács közös hozzáadott-értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 262. cikk c) pontjára figyelemmel ugyanis nincs adat az eladói oldalról egy Magyarországon adómentes szolgáltatás esetében, ezért nincs szükség annak beszerzői oldalról történő feltüntetésére sem az összesítő nyilatkozatban; az ilyen szolgáltatást kizárólag az áfabevallás 17. sorában kell szerepeltetni.

2. Milyen gyakran?

Az összesítő nyilatkozatot a havi áfabevallásra kötelezett adóalanynak havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig, a negyedéves bevallásra kötelezett adóalanynak pedig negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell főszabályként benyújtania, kivéve, ha adott időszakban nem volt olyan ügylete, melyet szerepeltetni kéne az ’A60-ason (vagyis – ellentétben az áfabevallással – „nullás” összesítő nyilatkozatot nem kell adni).

A közösségi adószámmal rendelkező, adóalanynak nem minősülő jogi személynek, a speciális adóalanyi körnek (kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytató/alanyi adómentességet választó/kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany) az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig kell benyújtania.

3. Gyakoriságváltás

Az összesítő nyilatkozat tekintetében három esetben történhet gyakoriságváltás év közben:

1. ha az adóalany áfabevallási gyakorisága változik az ott szabályozott értékhatárok meghaladása miatt,

2. ha az adóalany gyakoribb áfa elszámolása iránti kérelme jóváhagyásra kerül, úgy az vonja magával az összesítő nyilatkozat gyakoriságát is,

3. ha az adóalany közösségi termékértékesítése VAGY a közösségi termékbeszerzése általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke adott negyedévben meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget (ez az eset azonban nincs kihatással az áfagyakoriságra), úgy negyedévesről havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatot kell benyújtania.

Az első két esetben, ha az adóalany évesről negyedéves vagy havi, illetve negyedévesről havi áfabevallásra tér át, és a közösségi összesítő nyilatkozatban szerepeltetendő ügylet teljesítési időpontja az áttéréssel érintett bevallással le nem fedett időszakra esik, az összesítő nyilatkozatot az adóalany a bevallással egyidejűleg nyújtja be.

3.1. Negyedévesről havira váltás közösségi ügyletek értékhatára miatt

Az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha az Áfa tv. 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés vagy az Áfa tv. 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.

Az Áfa tv. 256. § (1) bekezdésében leírtak alapján az 50 000 euró átszámításánál az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – 100 000 forintra, illetőleg, ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni. A 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot kell alkalmazni (függetlenül a jelenlegi árfolyamtól), attól eltérni nem lehet. Ennek értelmében az értékhatár-átlépés szempontjából irányadó 50 000 euró 12 600 000 forintnak felel meg.

Az évközi átváltás az Áfa tv. 4/A. számú melléklet I./3. pont kategóriáinak vagylagosságából fakadóan már akkor megtörténik, amikor az adózó az egyik kategóriában – akár a Közösségen belüli termékértékesítés, akár a Közösségen belüli termékbeszerzés tekintetében – az értékhatárt átlépte. Az átlépés szempontjából a nyilatkozatban vizsgálandó sorok: A Közösségi termékértékesítések lap (01-es) Összesen mezője, csökkentve az Egyedi jelölés (d) mezőben „K”-val (közvetett vámjogi képviselőként eljárva) és „R”-rel (adóraktár üzemeltetőjeként eljárva) jelölt összegekkel, VAGY a Közösségi termékbeszerzések lap (02) Összesen mezője csökkentve az Egyedi jelölés (d) mezőben „B”-vel (háromszögügylet közbenső vevője) jelölt összegekkel.

Ha a termékértékesítés vagy a termékbeszerzés az 50 000 eurót meghaladja, akkor az értékhatár elérése hónapjának végével zárni kell az időszakot, és az összesítő nyilatkozat gyakoriságába „Á” – negyedévesről havira áttérést kell jelölni.

3.2. Haviból visszatérés negyedévesbe

Az Áfa tv. 4/A. számú melléklet I./4. pontjában foglaltak alapján, ha a 4/A. számú melléklet I./3. pontja szerinti áttérést követő négy naptári negyedévben az adózó nem haladja meg a 3. pontban meghatározott értékhatár (50 000 euró, átszámítva 12 600 000 Ft) egyik kategóriáját sem, és a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra áfa tekintetében nem havi bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot kell benyújtania.

Amennyiben az adózó az Áfa tv. 4/A. számú melléklet I./3. pontja szerinti áttérést követő négy naptári negyedév bármelyikében meghaladta az 50 000 euró értékhatárt, akkor továbbra is havi gyakoriságú marad, függetlenül attól, hogy az „induló” áfabevallói jogcímkód negyedéves gyakoriságú, és függetlenül az új év kezdetétől.

A négy naptári negyedéves időtartam vizsgálata folyamatos, mindannyiszor újra indul, ahányszor a vizsgált négy naptári negyedéves időtartam alatt bármely negyedévben az adózó az említett, jogszabályban meghatározott értékhatárt elérte vagy meghaladta. Amennyiben a gyakoriság váltás hatálydátuma nem valamely negyedév első napja volt, hanem például valamely negyedév 2. vagy 3. hónapjának első napja, úgy az értékhatár-számítás négy naptári negyedéves időtartama az elérés hónapját magába foglaló negyedévet követő negyedévétől indul (vagyis gyakorlatilag a négy negyedév meghosszabbodik az áttérés időpontja és az áttérést magába foglaló hónap utolsó napjáig fennálló időszakkal).

Amennyiben az adózó az Áfa tv. 4/A. számú melléklet I./3. pontja szerinti áttérést követően egymást követő négy naptári negyedév egyikében sem haladja meg az értékhatárt, akkor ennek az időtartamnak a letelte után negyedéves összesítő nyilatkozat gyakoriságra térhet át, feltéve, hogy a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra nem havi áfabevallásra kötelezett.

Az összesítő nyilatkozat gyakorisága „V” – haviról negyedévesre visszatérést tehát akkor lehet jelölni, ha az „Á” – negyedévesről havira áttéréssel jelölt bevallás utáni negyedévvel indított és a „V” – visszatérés kóddal jelölt havi időszak végéig tartó, folyamatosan fennálló, egymást követő négy naptári negyedéves intervallumra az adózó összesítő nyilatkozataiban bevallott összegadat – a havi nyilatkozatokat negyedévenkénti összesítéssel vizsgálva – egyik kategóriában (termékértékesítés, termékbeszerzés) sem haladja meg az 50 000 eurót és ha a törzsadatokban nem havi gyakoriságú áfabevallóként szerepel. A „V”-vel jelölt összesítő nyilatkozat csak tárgyév március 31-ével, június 30-ával, szeptember 30-ával, december 31-ével zárulhat, tekintettel a négy negyedév számítására.

4. Melyik időszakra?

Az Áfa tv. 4/A. számú melléklet I. 1. pontban meghatározott ügyletekről (összegekről) arra az időszakra kell összesítő nyilatkozatot tenni, amikorra az adófizetési kötelezettség keletkezett.

Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén az adókötelezettség (ami – adómentes ügyletről lévén szó – az ügyletnek az áfabevallásban, valamint az összesítő nyilatkozatban való szerepeltetését jelenti) az értékesítésről kiállított számla, egyszerűsített számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik [Áfa tv. 60. § (4) bekezdés]. Közösségi termékértékesítéskor tehát nem a teljesítés időpontjában keletkezik az adókötelezettség. A teljesítés időpontját mégis ismerni kell az ilyen ügyletek kapcsán is, hiszen egyrészt a közösségi adómentes értékesítésről készült számlán a teljesítési időpontot ugyanúgy fel kell tüntetni, mint az egyéb ügyletekről készült számlákon (kivéve, ha a teljesítési időpont és a kiállítás napja megegyeznek, mert ez utóbbi esetben elégséges csupán a kiállítási dátum számlára történő felvezetése), másrészt pedig a közösségi adómentes értékesítés kapcsán az adókötelezettség megállapításához szükséges lehet a teljesítés időpontjának ismerete is, hiszen az adókötelezettség vagy a számla kiállításának napján, de legkésőbb a teljesítést követő hó 15. napján keletkezik. A teljesítés időpontja megállapítása ebben az esetben is – tekintettel arra, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés teljesítési helye Magyarország – az Áfa tv. 55–58. § szerint történik.

A Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozóan a fizetendő adót – az Áfa tv. 63. §-a értelmében – a beszerzésről szóló számla kiállításának napján, de legkésőbb a teljesítést követő hó 15-én kell megállapítani, a bevallásban és az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni. Értelemszerűen a közösségi termékbeszerzésnek ugyanúgy van teljesítési időpontja, mint a normál belföldi ügyleteknek, azonban annak meghatározására a terméket értékesítő, más tagállami adóalany a saját tagállamának áfarendelkezései szerint állapítja meg.

Igénybevett szolgáltatás esetében, ha a teljesítés helye az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésében foglalt szabály (azaz a főszabály) miatt esik belföldre (azaz azért adózik belföldön a szolgáltatás, mert a megrendelő gazdasági letelepedésének a helye határozza meg a teljesítés helyét és a megrendelő belföldi illetőségű adóalany), akkor a fizetendő adót a belföldi igénybe vevő adóalanynak a teljesítés napja (ti. a konkrét ügyletre vonatkozó, az Áfa tv. 55–58. §-ai közül a megfelelő szakasz) szerinti adómegállapítási időszakban kell megállapítania az igénybe vett szolgáltatás után.

Az Áfa tv. 37. § (1) bekezdés alapján külföldön teljesített szolgáltatásnyújtás esetében az „adókötelezettség” (területi hatályon kívüliség okán ez a bevallásban és az összesítő nyilatkozatban való szerepeltetést jelenti) az Áfa tv. szerinti meghatározott teljesítési időpontban keletkezik.

Az Áfa tv. 4/A. számú melléklet I. 1. pont h) pontjában meghatározott korrekciós összeget arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő az Áfa. tv. 77. § szerinti utólagos adóalap-csökkenéskor a korrekció összegéről értesítést kapott. Pozitív irányú számlahelyesbítés esetén az eredeti időszakra vonatkozóan kell a helyesbítést elvégezni.

A Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany vagy adószámmal rendelkező adóalanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, a 37. § hatálya alá eső szolgáltatásnyújtás ellenértékének utólagos módosításakor a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást igénybevevő a korrekció összegéről értesítést kapott.

Farkas Petra cikkében, amely az Áfa kalauz 2026/4-es számában jelent mag, olvashat még az összesítő nyilatkozat helyesbítéséről, a speciális ügyletek az ’A60-ban témájáról, valamint az ’A60 és ’65 összefüggéseiről.