Elmondta: az első negyedéves GDP-adatok kedvezően alakultak, amit részben a választási ciklushoz kapcsolódó kormányzati lépések is támogatottak. Az ipar, az akkumulátorgyártás növekedése, illetve hosszabb távon a nagy megatrendek közül a mesterséges intelligencia (MI) is hátszelet adhat a növekedésnek – vélte.

Előrejelzésük szerint a magyar gazdaság növekedési üteme 2027-ben elérheti vagy meghaladhatja a régiós versenytársakét. A GDP idén 1,4 százalékkal, jövőre 2,7 százalékkal bővülhet, ezzel 2027-ben a magyar gazdaság növekedési üteme meghaladhatja a román és a cseh gazdaság bővülését, míg a lengyel növekedéstől 0,1 százalékponttal maradhat el. A magyarországi infláció decemberig növekedhet és majd 2027-ben közelíti meg a jegybanki célsáv felső szélét. A forint kilátásairól úgy fogalmazott, hogy 2024 végétől a feltörekvő piaci devizákat, így a forintot a dollár gyengülése támogatta, ami a választások után is folytatódott. Rövid távon az árfolyam „túlvettnek” tűnhet, de hosszabb távon a reál-effektív árfolyam alapján a forintban még lehet tér a felértékelődésre a régiós devizákhoz képest.

A szakértő szerint a piac már korábban elkezdte beárazni a kormányváltást, a jelenlegi mozgások pedig azt jelzik, hogy a befektetői megítélés összességében továbbra is pozitív. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kérdés az, hogy ez a kedvező piaci hangulat meddig maradhat fenn.

A választás után a 10 éves magyar államkötvények hozama látványosan csökkent, és az 5,5 százalékos hozam a hasonló lejáratú lengyel papírok alatt volt, míg korábban 6,8 százalék körül állt. Amennyiben a befektetők pozitívan fogadják a kormány 2027-es költségvetési terveit, a magyar adósbesorolást övező negatív kilátások eltűnhetnek a hitelminősítők őszi felülvizsgálata során. Hozzáfűzte, hogy megbízható és hiteles fiskális pályára van szükség, olyan vállalásokkal, amelyek nem borítják fel a költségvetési egyensúlyt. Amennyiben viszont nem látható hiteles kiadáscsökkentési pálya, az a befektetői bizalom sérüléséhez vezethet.

A forint látványos erősödéséről megjegyezte, hogy nem önmagában az erősödés, hanem annak gyorsasága okozhat gondot, elsősorban a kisebb cégek számára, de úgy vélte, hogy beindul egyfajta alkalmazkodás. Az erős forint rövid távon visszafoghatja az exportot, de a régiós példák alapján arra számítanak, hogy hosszú távon ez nem befolyásolja az exportteljesítményt.

A globális monetáris politikára áttérve elmondta, hogy az év elején még kamatcsökkentésekre számítottak a piacok a nagy jegybankoktól, amit az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása „teljesen átírt”. Idén az Amundi az euróövezetben két kamatemeléssel, az Egyesült Államokban pedig egy kamatemeléssel számol.

A magyar jegybank azon kevés feltörekvő piaci jegybank lehet, ahol nem szigorítás, hanem monetáris lazítás jöhet. Húsz éve nem volt arra, példa, hogy az MNB kamatot vágjon, miközben a világ nagy jegybankjai emelésre készülnek – jegyezte meg.

A Hormuzi-szorosra kitérve, Kiss Péter kiemelte: a legrosszabb forgatókönyvek nem valósultak meg, a kőolaj világpiaci ára nem szállt el, és a várakozások szerint az év végére 10-15 dollárral csökkenhetnek a jegyzések. Ennek az egyik oka a kereslet és a kínálat alkalmazkodása: az amerikai olajexport nőtt, míg a kínai import csökkent, és a lezárás ellenére a hivatalosan ismert adatoknál több tankerhajó halad át a Hormuzi-szoroson. A készletek átmeneti puffert jelentenek, ami mérsékli az árnyomást, de ez csak átmeneti hatás.

Wéber Tamás kötvényportfólió-menedzser arról beszélt, hogy a világgazdaságot több, egymással összefüggő megatrend alakítja. Ezek közé sorolta a deglobalizációt, az elektrifikációt, a mesterséges intelligencia térnyerését, a környezetvédelmi szempontok erősödését, valamint a fejlett gazdaságokat érintő demográfiai változásokat. A következő években a geopolitikai versengés, a regionalizáció és a stratégiai autonómia erősödése határozhatja meg a világgazdaságot, miközben a nagy globális megatrendek hosszú távú befektetési lehetőségeket kínálhatnak egy-egy iparágban.

Az Amundi elemzői szerint az iráni konfliktus után az államok stratégiai autonómiájuk erősítésére, önálló termelési kapacitások kiépítésére törekedhetnek, és ezzel egy hatalmas beruházási boom jöhet, aminek célpontjában olyan stratégiainak tekintett iparágak lehetnek mint az energetika, a kritikus alapanyagok és az infrastruktúra, a védelem, tágabb értelemben ide sorolható a környezetvédelem és a mesterséges intelligencia is – mondta Wéber Tamás.

(MTI)