A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint a kiskereskedelmi forgalom – naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 3,6 százalékkal nőtt áprilisban az egy évvel korábbihoz képest és 1,2 százalékkal kisebb volt a márciusinál, amikor négyéves rekordnak számító 8,2 százalékos havi emelkedést mutatott. A nyers adat szerint 1,7 százalékos volt a kiskereskedelem forgalmának éves növekedése áprilisban.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-nek küldött rövid kommentárjában azt emelte ki, hogy a kiskereskedelmi forgalom a márciusi nem várt megugrás után gyorsan visszatért arra az alacsony növekedési pályára, amin évek óta mozog. A márciusi megugrás így egyértelműen a választások előtti jövedelem transzferek eredményének tulajdonítható, gyorsan lecsenget, és nincs hatása az inflációs folyamatokra, kereslet oldali inflációs nyomás továbbra sem érzékelhető.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség úgy látja, hogy mindez kedvező helyzetet teremt az árrésstop kivezetésére, és a kiskereskedelmi különadó megszüntetésére, ami jórészt kompenzálná is az árréstop infláció növelő hatását – hangsúlyozta a főtitkár.

Virovácz Péternek a második negyedév első reálgazdasági adata negatív meglepetést hozott, de az ING Bank főközgazdászának ez a törés mégsem ad okot komolyabb aggodalomra, a márciusi adat volt az egyszeri kiugró teljesítmény és az áprilisi csak a tartósabb trendhez való korrekciót jelenti – állapította meg.

Az élelmiszerüzletek forgalma vélhetően a húsvét előtti bevásárlások hatására jelentősen bővült, a nem élelmiszer jellegű üzletekhez a márciusi növekedés után megérkezett a korrekció. Az üzemanyag-forgalom a védett ár következtében továbbra is kiemelkedően magas, amit jól tükröz az üzemanyagtartalékok gyors apadása – jegyezte meg.

A jövőre nézve a historikus csúcsok közelében lévő fogyasztói bizalom, a továbbra is alacsony inflációs környezet és az erőteljes bérnövekedés összességében kedvező alapot biztosít a kiskereskedelmi szektor és így a fogyasztás tartós növekedéséhez. Az idei év egészét tekintve az ING Bank 5,0-5,5 százalék körüli bővülésre számít a kiskereskedelemben, így idén is a fogyasztás lesz a magyar gazdaság legfőbb húzóereje.

Regős Gábor, Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: áprilisban a kiskereskedelmi forgalom volumene havi alapon mérséklődött, ami nem meglepő miután a márciusi adat nagyon erősre sikerült a választásokhoz kapcsolódó juttatások miatt, amelyek hatása áprilisra már nagyobb részt kifutott. A forgalom hosszabb távon is fenntartható szintre tért vissza.

Mint hozzátette, áprilisban is jelen volt még az üzemanyagok pánikvásárlása, ám már messze nem akkora mértékben, mint márciusban. A legnagyobb növekedésre a nem-élelmiszerek területén van mód – ezt azonban nem igazolja vissza az áprilisi adat, itt a korábban elhalasztott vásárlásokat még messze nem pótolják, a fogyasztók inkább óvatosak.

A következő hónapokban a reálbérek emelkedése miatt a kiskereskedelem bővülése várhatóan az áprilisi szint környékén fennmarad. A fogyasztás várhatóan a második negyedévben is felfelé húzza majd a GDP-t, ha nem is olyan kiugró mértékben, mint az első negyedévben.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is a várakozásukkal összhangban alakultak a kiskereskedelmi forgalom áprilisi adatai. A korrekciót nagyrészt a járműüzemanyag értékesítések jelentős volatilitása magyarázza. Míg márciusban a védett árak okozta felhalmozás miatt februárhoz képest jelentősen nőtt a járműüzemanyag értékesítés volumene, áprilisban már 5,5 százalékkal esett vissza.

A fogyasztók bizalmának javulását támogathatta a forint erősödése, az elmúlt hónapok visszafogottabb inflációja, a magas nominális bérkiáramlás. Az Erste várakozása szerint az áprilisi korrekció után a kiskereskedelmi forgalom megőrizheti a lassan emelkedő tendenciát, ami az év egészében stabil alapot adhat a növekedésnek, így Nyeste Orsolya szerint is egyelőre továbbra is a háztartások fogyasztásbővülése maradhat a GDP növekedés legfontosabb hajtóereje.

Áprilisban az üzemanyagok pánikvásárlásának kifutása játszott jelentős szerepet abban, hogy megtört a kiskereskedelmi forgalom bővülésének havi dinamikája – emelte ki Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.

Éves szinten az élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek forgalma nőtt gyorsabb ütemben, és havi alapon is csak itt következett be bővülés. A jövedelmi helyzet javulása húzza itt a forgalmat, amit a dinamikus béremelkedés és az év eleji kormányzati juttatások támogatnak. A nem élelmiszer jellegű üzletekben az áprilisi adat jelentős és váratlan lassulást mutat, ami tavaly február óta a leglassabb ütem, miközben a havi ráta is jelentős visszaesést jelez, ami mindenképpen negatív meglepetés.

A GFÜ elemzője arra számít, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése a következő hónapokban is fennmaradhat, ami így a fogyasztáson keresztül továbbra is támogathatja a növekedést. A legnagyobb kockázatokat az árszabályozások (védett üzemanyagárak, árrésstop) jövője, valamint az iráni háború energiapiaci hatásának begyűrűzése révén fokozódó inflációs folyamatok jelentik, de hosszabb távon a jövedelmek alakulása határozza majd meg a szektor teljesítményét.

Báthori Bence, az MBH Bank ágazati elemzési szakértője szerint is azt emelte ki, hogy márciushoz képest jelentősen visszaesett az üzemanyag-fogyasztás, ebből származott a havi forgalomcsökkenés fele. A következő hónapokban az erősödő forint kedvező hatásait az üzletek érvényesíthetik áraikban és erősödhet a külföldi online kereskedelem is – jelezte.

(MTI)