A sorozat előző részeit itt találja.

A tőkeadóból származó bevételek továbbra is erősek maradtak a vállalati nyereségeknek és az agresszív adótervezés elleni hatékonyabb fellépésnek köszönhetően. Tőkeadók alatt azokat az adókat értjük, amelyek a tőkéhez kapcsolódó jövedelmeket adóztatja, ami különbözik a vagyonadótól.

Előbbihez tartozik például a társasági nyereségadó, osztalék- és kamatjövedelem adója, míg a vagyonadóhoz a magát a vagyont adóztató adók, mint például az ingatlanadó, nagy értékű autók adója.

2023-ban a tőkealapú adóbevételek a GDP 8,5%-át érték el, ami továbbra is közel áll az előző évben megfigyelt rekordmagas szinthez (8,7%). Amint azt a jelentés részletesen tárgyalja, a COVID–19 világjárványt követő években tartósan emelkedő vállalati profitok jelentősen bővítették a tőkeadó-alapokat. Mindez olyan környezetben történt, ahol a társaságiadó-kulcsok az elmúlt években stabilizálódni látszanak, miközben a folyamatban lévő reformok hozzájárulnak az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás (BEPS) visszaszorításához, valamint az adóigazgatás hatékonyságának javításához.

Ennek eredményeként jelentős elmozdulások figyelhetők meg a tőkeadó-bevételek összetételében. A társasági nyereségadó (CIT) 2022-ben és 2023-ban a teljes tőkeadó-bevétel közel 39%-át tette ki, ami mintegy 5,5 százalékponttal magasabb a 2015–2019 közötti értékeknél. Ezzel szemben az egyéni vállalkozók jövedelme, valamint – különösen – a tőkeállomány adóztatása csökkent a tőkeadó-alapok összetételében, miközben a háztartások tőkejövedelmének adóztatásából származó bevételek nagyjából stabilak maradtak.

A tőkeállományra kivetett adók különösen jelentősek voltak 2020-ig, amikor a tőkeadó-bevételek több mint 30%-át tették ki, ám arányuk 2023-ra 25,7%-ra csökkent. GDP-arányosan is visszaestek (2023-ban 2,19%, ami 2011 óta a legalacsonyabb érték). E kategóriába tartoznak többek között az ingatlan- és vagyonadók, valamint a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb adók. Kérdéses, hogy a tőkeállomány-adókból származó bevételek közelmúltbeli visszaesése átmeneti jelenség-e, vagy tartóssá válik, tekintettel arra, hogy e bevételi források jelentős szerepet játszhatnak a meglévő költségvetési hiányok pótlásában.

Az Európai Unió legtöbb tagállamában a tőkeadó-bevételek lendületet kaptak, főként a társasági adóbevételek növekedésének köszönhetően. Az elmúlt két ötéves időszak átlagainak összehasonlítása azt mutatja, hogy a tőkeadó-bevételek GDP-arányos szintje a legtöbb tagállamban emelkedett. A legnagyobb növekedést Hollandiában (a 2019–2023-as időszakban 1,6 GDP-százalékponttal magasabb a 2014–2018-as időszakhoz képest), Bulgáriában (1,3 százalékpont) és Luxemburgban (1,1 százalékpont) regisztrálták. Ezzel szemben Máltán (-2,1 százalékpont), Lettországban (-0,7 százalékpont) és Magyarországon (-0,6 százalékpont) volt a legnagyobb visszaesés.

2023-ban Luxemburg rendelkezett a legmagasabb tőkeadó-bevétellel (a GDP 11,8%-a), ezt Belgium (10,6%) és Olaszország (10,4%) követte. A legalacsonyabb bevételeket Észtország (2,9% GDP), Lettország (3,1%) és Szlovákia (4,6%) érte el.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.