Releváns jogszabályok:
– 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról
– 51/2024. (XII. 23.) NGM rendelet a Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számáról
Még a tavalyi évben meghozott, azonban csak 2025. január 1-jén hatályba lépő a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm.rendelet (a továbbiakban: 450/2024 Korm. rendelet) jelentősen megváltoztatta a hazánkba érkező vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó kritériumokat.
Fontos kiemelni, hogy a rendelet csak az újonnan kiadandó engedélyekre vonatkozik. Így azon harmadik országbeli állampolgárokra, akik 2024. december 31-én már rendelkeztek
érvényes, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm. tv.) alapján kiadott munkavállalási célú összevont engedéllyel, vagy
érvényes, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) alapján kiállított foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel
az új jogszabály rendelkezései nem vonatkoznak [450/2024 Korm.rendelet 4. § (2) bekezdés]. Szintén nem vonatkozik az új rendelet azokra, akiknek már 2024. december 31-ét megelőzően beadásra került a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelme, illetve már a szükséges igazgatási szolgáltatási díj is megfizetésre került, csak döntés nem született [450/2024 Korm.rendelet 4. § (2) bekezdés b) pont].
A vendégmunkások ugyan továbbra is négy típusú engedélyt igényelhetnek – szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély, beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély, vendégmunkás- tartózkodási engedély vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedély –, ugyanakkor azon harmadik országbeli állampolgárok köre, akik az utóbbi két engedélytípust kérelmezhetik jelentősen szűkült. A rendelet kihirdetésekor még csak két ország szerepelt azon a listán, amely országokból a jövőben jogszerű keretek között érkezhetnek foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel harmadik országbeli munkavállalók. Ezen két ország a 450/2024 Korm.rendelet 1. melléklete értelmében Georgia és Örményország volt. Azonban ez nem a végleges lista volt, ugyanis a külgazdasági és külügyminiszter 2/2025. (I. 9.) KKM közleménye értelmében a Fülöp-szigeteki Köztársaság újfent bekerült azon országok körébe, ahonnan a jövőben is lehetőség lesz foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel harmadik országbeli állampolgárt vendégmunkásként alkalmazni és részére új engedélyt kérelmezni.
A kiadható engedélyek tekintetében nem elhanyagolható azok maximált száma. A Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számáról szóló 51/2024. (XII. 23.) NGM rendelet (a továbbiakban: 51/2024 NGM rendelet) 1. § (1) bekezdése értelmében 2025. évben munkavégzési célból kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb száma legfeljebb 35.000. Tehát ez nem engedély típusonként értendő, hanem a két engedély számát együttvéve. Összehasonlításképpen ez a szám a tavalyi évben 65.000 volt a Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számáról szóló 8/2024. (II. 29.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint.
További változásokat hozott a szintén 2025. január 1-jén hatályba lépő az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 482/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 482/2024 Korm. rendelet), amely többek között a vendégmunkások foglalkoztatásának engedélyezését megelőzően szükségképpen benyújtandó munkaerőigényben megjelölt bérezés kapcsán hozott fordulatot. A 482/2024 Korm.rendelet 1. §-a értelmében módosult a 445/2013. (XI.28.) Korm.rendelet (a továbbiakban: 445/2013 Korm.rendelet) 2. § 13. pontja, mely szerint az országos bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állók, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény mellékletében (a továbbiakban: FEOR) FEOR-kóddal megjelölt foglalkozások szerinti bruttó átlagkeresete. A 482/2024 Korm.rendelet 3. §-a értelmében ezentúl nem az országos átlagos személyi alapbér lesz a számítás alapja, hanem a már említett országos bruttó átlagkereset. A 445/2013 Korm.rendelet 20. § (5) bekezdés d) pontja, valamint a 20. § (6) bekezdése értelmében január 1-jét követően a kormányhivatal dönthető úgy, hogy nem támogatja az összevont engedély kiadását, amennyiben az előzetes megállapodásban a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos bruttó átlagkeresetnél lényegesen alacsonyabb alapbér – ideértve az illetményt és a díjazást – szerepel. Az előbbiekben meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér – ideértve az illetményt és a díjazást – az erre a tevékenységre vonatkozó országos bruttó átlagkeresetnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak 80 százalékát. Amennyiben nem haladja meg – vagyis egyenlő vagy akár annál alacsonyabb – úgy maga a munkaerőigény, valamint az ez alapján beadott engedélyre vonatkozó kérelem is elutasításra kerül. A bérezés kapcsán fontos kiemelni, hogy az összevont engedély kiadásához szükséges szakhatósági eljárás során azonos szempontok mentén már nem a munkaerőigényben meghatározott munkabér, hanem előzetes megállapodásban meghatározott alapbér lesz a vizsgálat tárgya, az alapbér nem lehet lényegesen alacsonyabb az országos bruttó átlagkeresetnél.
Összességében elmondható, hogy a 2025. január 1-jével hatályba lépő jogszabályváltozások okán jelenleg Magyarországon a vendégmunkások által igényelhető foglalkoztatási célú tartózkodási engedély vagy akár a vendégmunkás-tartózkodási engedély sokkal szűkebb körben lesz elérhető állampolgársági alapon, ezáltal a harmadik országbeli állampolgárok jövőbeni itthoni foglalkoztatása jelentősen megnehezül. Harmadik országbeli állampolgárokat ugyanakkor nem csupán e két engedéllyel lehet itt foglalkoztatni, továbbra is nyitva áll a lehetőség a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók számára, hogy például EU Kék Kártya vagy Magyar Kártya, vagy alacsonyabb képzettség esetén például Nemzeti Kártya birtokában vállaljanak munkát Magyarországon.