Releváns jogszabály:

– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet.

Év végéhez közeledve különösen gyakran merül fel ez a kérdés, mert az erre vonatkozó döntés hatással van a következő évi nyugdíjemelésre való jogosultságra is.

2025. december végéig az 1960-ban, vagy korábban született, így a nyugdíj korhatárt már betöltött, de a nyugdíj igényléssel eddig még nem élt személyeket érintheti ez a kérdés.

2026-ban az 1961-ben születettek számára nyílik meg, de egyáltalán nem zárul le ez a döntési helyzet.

Meghatározó szempontok – valorizációs szorzók, nyugdíjemelés

A felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

Az eltérés az adott évre vonatkozó, a nyugdíj összegét befolyásoló úgynevezett valorizációs szorzószámokból, az adott évre vonatkozó nyugdíj emelés mértékétől, és természetesen az adott személy által elért, a nyugdíjba beszámítható jövedelmekből eredhet.

A nyugdíj jogosultság feltételei – korhatár, szolgálati idő

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

A 2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

Nyugdíjkorhatár előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Öregségi nyugdíjkorhatár:

aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Az 1961-ben születettek 2026-ban töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2026-ban, esetleg később történő nyugdíj igénylés mellett.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Időpontok – a nyugdíj összege szempontjából

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2025-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2025. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és jövőre már részesülünk a 2026. évi éves, januári nyugdíjemelésben.

Ha halasztás történik, és 2026-tól kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2026. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2027-ben jár.

Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

Valorizációs szorzószámok 2026

A 2026. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok minden év márciusában kerülnek közzétételre. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz a 2026-ban megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.

(Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Nyugdíjemelés 2026

A Tny. 62.§-a szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátásokat a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói ár növekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

A 2026. évre vonatkozó nyugdíj emelés mértéke még év vége előtt kihirdetésre kerül, ekkortól már figyelembe vehetjük ezt a mértéket a döntéshez.

2026. január hónapjában az részesülhet az éves nyugdíj emelésben, aki legkésőbb 2025. december 31-én már nyugdíjban részesül.

Igénylési lehetőség

Abban az esetben, ha 2026-ban mégis a korábbi évben, 2025-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntene valaki, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

„Nők 40”

Amennyiben a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását tervezi igénybe venni egy hölgy, attól a naptól kezdve, amelyen a negyven év jogosultági idő megszerzésre kerül általa, dönthet a kedvezményes nyugellátás igénybe vételéről, illetve meghatározhatja annak későbbi időpontját.

A halasztás előnye a nyugdíjnövelés

Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön, a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. Például, ha az 1961-ben született személy 65. születésnapját követően még egy egész évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.

Elhibázott döntés

Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni. (Tny. 74.§.)

A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén természetesen vissza kell fizetni a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget.(Tny. 83.§ (1) bekezdés)