Gyakran felmerülő kérdések a beruházási adóalap-kedvezmény vonatkozásában (III. rész)

A sorozat előző részei itt olvashatók.

5. Az ingatlanberuházások, felújítások

Általánosságban elmondható, hogy ingatlanon végzett beruházás, felújítás esetén körültekintően kell eljárni, mivel egyrészt relevanciával bír az adott ingatlan jellege, másrészt a beruházás mikéntje is.

Elöljáróban hangsúlyozandó, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tétel nem alkalmazható üzemkörön kívüli ingatlan esetében [Tao. tv. 7. § (11) bekezdés b) pont]. A Tao. tv. 4. § 34/a. pontja szerint üzemkörön kívüli ingatlan az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben, ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény.

Ingatlan esetén tehát tisztázandó, hogy az adott ingatlan közvetetten, vagy közvetlenül szolgálja-e a társaság vállalkozási tevékenységét. Ennek eldöntéséhez az ingatlan használatával kapcsolatos összes körülményt figyelembe kell venni (pl.: mi az adózó tevékenysége, konkrétan milyen célból történik az ingatlan beszerzése, az ingatlan hasznosítása közvetlen kapcsolatban van-e a vállalkozás tevékenységével stb.).

Ingatlan esetében továbbá különbséget kell tenni a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások, illetve az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás között.

A „korábban még használatba nem vett” fordulat teljesen új építésű ingatlant feltételez, vagyis nem érvényesíthető a KKV beruházási adóalap-kedvezmény más által már korábban használatba vett ingatlan beszerzése esetén.

A használt ingatlanon végzett értéknövelő beruházás abban az esetben vehető figyelembe adózás előtti eredményt csökkentő tételként, ha azt a beruházó az ingatlantól elkülönülten önálló beruházásként tartja nyilván. Ha például az új kábeltelevíziós rendszer beruházást a beruházó elkülönülten tartja nyilván a könyveiben, akkor teljesül a „korábban még használatba nem vett” kitétel és – az egyéb törvényi feltételek egyidejű fennállása esetén – érvényesíthető az adóalap-kedvezmény.

Az adóalap-kedvezmény érvényesíthető továbbá az ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlan) bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás és átalakítás értéke után.

Vegyük azt az esete, amikor egy kft. egy használt üzemcsarnokot vásárol, amelyen értéknövelő beruházást hajt végre.

A társaság akkor jár el helyesen, ha a számviteli politikájában – az Szt. egészének, alapelveinek figyelembevételével – rögzíti, hogy az egyes tárgyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek közül melyeket minősíti beruházásnak, felújításnak. Amennyiben az érintett tevékenység felújításnak minősül, az üzemcsarnok bekerülési értékét növelő felújítás kapcsán érvényesíthető az adóalap-csökkentő tétel, feltéve, hogy annak igénybevétele a Tao. tv. ide vonatkozó további feltételeinek is megfelel.

Tekintettel arra, hogy az üzemcsarnok nem tekinthető korábban még használatba nem vett újépítésű ingatlannak, így általános esetben az ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás sem tekinthető új beruházásnak. Amennyiben az üzemcsarnokhoz kapcsolódóan elvégzett értéknövelő beruházás kapcsán a tevékenységet közvetlenül szolgáló új tárgyi eszköz jön létre – például új rendszer kerül kiépítésre –, úgy az Szt. szerinti feltételek teljesülése esetén lehetőség van arra, hogy ezt a beruházást számvitelileg is elkülönülten tartsák nyilván. Amennyiben a megvásárolt üzemcsarnokon végzett értéknövelő beruházásokat a vállalkozás a nyilvántartásában elkülönülten, a tevékenységet közvetlenül szolgáló új tárgyi eszköz előállításához kapcsolódó beruházásként tartja nyilván, akkor teljesül a „korábban még használatba nem vett beruházás” feltétel, és amennyiben az egyéb törvényi feltételek is fennállnak, akkor a beruházás üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházás értékével csökkentheti a vállalkozás az adózás előtti eredményét.

6. Bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás

Tekintsük át, hogy bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás értékével csökkenthető-e az adózás előtti eredmény a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján.

Az Szt. 26. § (2) bekezdése szerint az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is.

Az adóalap-csökkentéshez nem feltétel, hogy a beruházást az adózó saját tulajdonán végezze, ennek következtében a bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás is megfelelhet a kedvezménynek. Fontos, hogy a bérelt ingatlan ne minősüljön üzemkörön kívüli ingatlannak. A bérbe vevő az ingatlan felújítása után tehát élhet a kedvezménnyel, ha valamennyi egyéb törvényi feltételnek is megfelel.

Így például a kedvezmény tárgyául szolgálhat az Szt. értelmében ingatlanok között kimutatott, bérelt ingatlanon végzett fűtési és villamossági felújítási költségek értéke.

7. Ingatlan-hasznosítás és az adóalap-kedvezmény

Amennyiben az adózó lakóingatlant vásárol bérbeadás céljából és tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, nem kifogásolható – az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén – a beruházási érték adóalap-csökkentő tételkénti elszámolása. Hasonló a megítélés abban az esetben is, ha az adott ingatlan kizárólag a vállalkozás tevékenységéhez irodaként kerül hasznosításra. Természetesen amennyiben a megvásárolt ingatlan elsődlegesen jóléti célt szolgál (pl.: ügyvezető lakhatása) vagy nem kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgálja akkor nem alkalmazható a csökkentő tétel.

Az előzőek alapján tehát, a szükséges információk birtokában a társaságiadó-alany maga van abban a helyzetben, hogy az összes körülmény figyelembevételével megítélje, hogy az adott ingatlan üzemkörön kívüli ingatlannak minősül-e, továbbá, hogy a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti feltételek az adott esetben maradéktalanul teljesülnek-e.

8. Műszaki berendezés, gép, jármű beszerzése bérbeadás céljából

Igénybe veheti-e a vállalkozás a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában szereplő adóalap-kedvezményt olyan gépek, műszaki berendezések, járművek vonatkozásában, amelyeket bérbeadással hasznosít?

A Tao. tv. vonatkozó rendelkezése szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke.

Az Szt. 3. § (4) bekezdés 7. pontja tartalmazza a beruházásra vonatkozó meghatározást. A törvény beruházásnak tekinti a korábban már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltoztatással, átalakítással, élettartamnövekedéssel összefüggő munkák értékét is, utóbbi esetekben azonban nem vehető igénybe az adóalap-kedvezmény, mert nem teljesül a „korábban még használatba nem vett” kitétel.

Adott egy gazdasági társaság, amely új állványokat és új mobil sátrakat vásárol bérbeadás céljából. Ezek a beruházások a bérbeadási tevékenységet közvetlenül szolgálják, ezért a műszaki berendezések közé kerültek nyilvántartásba. Az eszközöket korábban még nem vették használatba (sem az azokat megvásárló társaság, sem más).

E körben hangsúlyozzuk, hogy a műszaki és az egyéb berendezések, gépek, járművek közötti megkülönböztetés ismérve, hogy közvetlenül vagy közvetve szolgálják-e a vállalkozó tevékenységét. A beszerzett eszközök akkor tekinthetőek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálónak, ha a tevékenység tárgyául szolgálnak (ilyen lehet pl. a bérbeadás is), vagy a tevékenységi profilhoz szorosan kapcsolódnak és mindkét esetben a vállalkozás azokat a tevékenységéhez rendszeresen, nem alkalomszerűen használja, továbbá, ha a végzett tevékenység az eszközök nélkül a szokásos módon nem folytatható. Ilyenek a termelés, szolgáltatás elvégzéséhez alapvetően szükséges eszközök (pl. erőgépek, termelőgépek, a termelést közvetlenül szolgáló szerszámok).

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában nevesített adóalap-kedvezmény érvényesíthetőségéhez szükséges, hogy az Szt. 26. § (4) bekezdésében nevesített műszaki berendezésekről, gépekről, járművekről legyen szó, vagyis a kérdéses tárgyi eszközök közvetlenül szolgálják a társaság vállalkozási tevékenységét. Amennyiben az adózó az állványokat és a sátrat bérbeadás céljából vásárolta meg és az említett berendezések a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, valamint azok üzembe helyezése a műszaki berendezések, gépek, járművek között megtörtént, nem kifogásolható a beruházási érték adóalap-csökkentő tételként történő elszámolása, figyelemmel a többi törvényi feltételre.

Elmondható tehát, hogy a bérbeadás keretében történő hasznosítás nem zárja ki a kedvezmény érvényesíthetőségének lehetőségét.

(Folytatjuk)